Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

198 Hiteljog 328. zásával szemben a részvényesnek a társaság irányában fennálló követelése be nem számítható. E. H. 1899. február 17-én, 17/1899. V. sz. Elnök: Oberschall Adolf kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Grecsák Károly kir. kúriai bíró. Tényvázlat: A felperes, felszámolás alatt álló részvénytársaság által a részvény még be nem fizetett névértékének megfizetése iránt támasztott követelésével szemben az alperes egy saját, a részvénytársaság ellen fennálló, követelését kérvén beszámítani, ennek a beszámítási kérelemnek az eljárt kir. törvényszék nem adott helyet a következő okokból: Eltekintve attól, hogy a felperes követelése nem hasonló jogalapból származik, beszámításnak egyébként sincs helye. Akkor, amidőn a részvényes egy részvényt megszerez, a részvény névértékének erejéig feltétlen kötelezettséget vállal, amely kötelezettség nem olyan közönséges tartozás, amelynél beszámításnak lehetne helye, hanem olyan, amelynél fogva, mint a társaság üzletéhez tartozó alaphoz, a társasági kötelezettségek fedezéséhez, szükség esetén részvényének névértéke erejéig hozzájárulni, tehát a hátralékos tőketartozást feltétlenül befizetni köteles. Az egyes tag a részvénytársasággal szemben, mint ilyen, adósként és hitelezőként szerepelhetvén, amennyiben ellenében követelése támadna, azt mint jogi személy ellen külön kereset útján érvényesítheti, de a részvénytársaságnak ellenében fennálló, a hátralékos részvénytőke befizetése iránt támasztott követelését beszámítással annál kevésbbé törlesztheti, mert eltekintve attól, hogy számtalan jogi bonyodalomnak okozójává válnék, másrészről a részvények névértéke erejéig való feltétlen és korlátlan felelősség elve is megcsorbíttatnék. Ami az állítólag visszatartott s alperes által biztosítékképen letett egy drb. 25 frt értékű részvényt illeti, a beszámítás iránti kérelmét erre nézve is a most kifejtettek alapján elutasítani, és azért az általa e tekintetben kihallgatni kért tanuk kihallgatását is mellőzni kellett. Ezt a rendelkezést, a kir. ítélőtábla helybenhagyta a következő, a m. kir. Kúria által is elfogadott indokolással: Az elsőbíróság ítéletének alperest viszohtkeresetével külön perútra utasító rendelkezését pedig azért kellett helybenhagyni, mert a részvényest részvényének névértéke erejéig már a törvénynél fogva