Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

196 Hiteljog 327. nyek, melyekre befizetés nem történt, érvényteleneknek nyilváníttatnak és amennyiben a részvényekre még 50% befizetve nem lenne, a társaságnak fennmarad a joga ahhoz, hogy a részvények névértékének 50%-áig még szükséges összeget az aláírótól behajthassa. Az alapszabályoknak ezen most idézett §-ából is kitűnik az, hogy a részvénytársaság a pótbefizetésre való felhívás sikertelensége esetére csak azt a jogot tartotta fenn és illetve biztosította magának, hogy a részvényaláírót az általa jegyzett névértékének 50%-a erejéig, mint ezt a K. T. is rendeli, felelőssé tegye, hogy azokat a részvényeket, melyekre a befizetés elmulasztatott, érvényteleneknek nyilvánítsa és ugyanazon számokkal új részvényeket bocsáthasson ki, de nincs biztosítva az a jog, hogy a mindenkori részvényestől az 50%-on felüli pótbefizetést esetleg per útján követelhesse. De mindezektől eltekintve, ha az alapszabályok 6. §-ának az az értelmezés volna adható, hogy a részvényes az általa jegyzett részvények egész névértéke erejéig felelős, abban az esetben is, arra való tekintettel, hogy a részvénytársaság a csőd előtt a csatolt hirdetmény szerint a be nem fizetett részvények megsemmisítését határozta el s így már az őt esetleg vagylagosan megillető jogok között választott, ettől a választástól már el nem térhet. A m. kir. Kúria ezt indokaiból helybenhagyta. 327. szám. Részvény- A bemutatóra szóló részvényeknél az aláírót nem terheli a felebefizetés, lősség a részvény névértékének 50u,'o-on felüli részére. E. H. 1912. február 14-én, 467/1911. V. sz. Elnök: Beck Hugó kir kúriai tanácselnök. Előadó : Dobi Imre a kir. Kúriához kisegítőül beosztott ítélőtáblai bíró. Tényvázlat: A felperes részvénytársaság az alperestől, mint a bemutatóra szóló részvény aláírójától, a részvény névértékének még be nem fizetett 70%-ának a befizetését követelte. A kir. törvényszék csak 20%-át ítélte meg, a névértéknek 50%-a iránt pedig a keresetet elutasította. A kir. ítélőtábla ezt az ítéletet helybenhagyta a következő okokból, melyeket a m. kir. Kúria is magáévá tett. Minthogy a K. T. 153., 171. és 173. §. negyedik bekezdésében foglaltakból kitünőleg a részvények névértékének 50%-on felüli részére nézve a felelősség csupán a névreszóló részvények esetére van meghatározva, de a bemutatóra szóló részvényeknél nem, ami különben is