Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

10 Magánjog 205. telén gyermeke volt és ezeket az utólagos házasság által törvényesítette. Egyidejűleg írásbeli végrendeletet is készített és ebben összes vagyonára örökösül két törvényesített gyermekét, utóörökösül pedig nejét nevezte meg. Keresettel lépnek fel ifj. R. J. oldalrokonai a nevezettnek özvegye és törvényesített kiskorú gyermekei ellen, kérvén az örökhagyó végrendeletét érvénytelennek kimondani és a meggyilkolt R. J. és R. T. után törvényes öröklési jogukat megállapítani. Kiskorú alperesek a perben viszontkeresetet támasztottak és kérték atyjuk: ifj. R. J. után törvényes öröklési jogukat s ifj. R. J. jogán a meggyilkolt R. J. és R. T. után való törvényes öröklési jogukat megállapítani. Az elsőbíróság ítéletében a keresetnek helyt adott és alpereseket viszontkeresetükkel elutasítván, az ifj. R. J. által alkotott végrendeletet érvénytelennek mondotta ki és úgy a meggyilkolt R. J. és R. T. mint a gyilkos ifj. R. J. hagyatékához tartozó vagyont a felpereseknek ítélte meg törvényes öröklés jogcímén; R. J. és R. T. vagyonát azért, mert ezek után ifj. R. J. nem örökölhetett, ifj. R. J. saját vagyonát pedig azért, mert nevezett a halálos ítélet jogerőre emelkedése után önrendelkezési jogát elvesztvén, az utólagos házasság általi törvényesítés jogilag hatálytalan. A másodbíróság ifj. R. J. végrendeletét csak annyiban mondotta ki érvénytelennek, amennyiben az R. J. és R. T. után maradt vagyonra intézkedik és csak ezt a vagyont ítélte meg a felpereseknek törvényes öröklés címén, — a következő indokolással: Hazai tételes törvényeink arról, hogy az, aki az örökhagyó ellen gyilkossági bűntettet követett el, a meggyilkolt után az öröklési jogból, mint érdemtelen kizárva lenne, határozottan nem intézkednek ugyan, de az úgy régibb, mint újabb törvényeink szereméből világosan következtethető. Ugyanis a Hármaskönyv I. R. 14. és 15. §-a azt rendeli, hogy a rokongyilkosok jószága és öröklése a meggyilkoltnak fiaira, vagy egyéb, törvény szerint való örököseire száll. A fennállott, de már e tekintetben hatálytalan törvény intézkedése tehát még lehetőségét is kizárta annak, hegy a meggyilkolt után, a gyilkosság bűntettét elkövető egyén örökösödhessék. Az ideiglenes törvénykezési szabályok 7. §-a utolsó bekezdése pedig a szülők által gyermekeiknek és viszont érdemtelen-