Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

Kötelesrész 155 nak, s így ezen összeg arányában 42 kor. négy fillérrel szavatol a kötelesrész kifizetéséért; 3. a III. r. alperes csak 800 kor., tehát az örökrészen alul levő vagyoni értékben részesülvén, a kötelesrész kifizetéséért felelősségre nem vonható; 4. a IV. r. alperes az 1310 kor. és 1202 kor. 24 fill. összegek közt különbözetként mutatkozó .107 kor. 76 fill. ajándék arányában 14 kor. két fillérrel tartoznék a kötelesrész kifizetéséhez járulni, de mert felperes ennek az alperesnek marasztalásától elállott, ebben az irányban intézkedni nem lehetett. 298. szám. A házastársak közszerzeményi jogaikat a törvénytől eltérően sza- Kötelesréí bályozhatják s arról le is mondhatnak, mindazáltal olyan közszerze- ajándék ményi vagyonra nézve, amely a közszerzeményi jogról való lemondás miatt, időpontjában a házassági együttélés tartama alatt tényleg már megszereztetett: a lemondás a leszármazók kötelesrészét nem sértheti. E. H. 1907. március 7-én, 657/1906. P. sz. Elnök: Istvánffy József kir. kúriai bíró. Előadó: Somogyi Mihály kir. kúriai bíró. Tényvázlat: R. M. K., ki előbb K. H., utóbb S. J. P. felesége volt, 1903. évi január hó 20-án vagyontalanul halt el, mert a C) alatti végrendeletben és D) alatti házassági szerződésben, amelyet 21 évi házassági együttélés után a második férjével akkor kötött meg, midőn vele szerzett igen tekintélyes értékű közszerzeményi vagyona volt, közszerzeményi jogáról lemondott a második férje javára, aki viszont a végből, hogy R. M. K.-nak az első férjétől, K. H.-től származott gyermekeit anyjuk utáni örökösödési joguktól megfossza, közszerzeményi vagyonukat átruházta az első nejétől származott gyermekeire. R. M. K. első házasságából származott gyermekei mint felperesek anyjuk második férjétől, mint I. r. alperestől, s ennek első házasságából származott gyermekeitől, a II. és IV. r. alperesektől anyjuk közszerzeményi vagyonából kötelesrészüket per útján követelik. A z.—i kir. törvényszék a felperesek kötelesrészét megállapította, s annak megfizetésében alpereseket marasztalta. Indokok: Minthogy pedig a közszerzeményt képező ingatlanok az 1895, évi október hó 14-én, ezen közszerzeményi vagyonról történt joglemondás alkalmával már tényleg mind megszerezve voltak,