Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

156 Magánjog 298. s azok felében az egyik és felében pedig a másik közszerzö tulajdonát képezték; minthogy továbbá, midőn a felperesek jogelőde azokról, mint már tényleg létező vagyonról lemondott, csak a felperesek törvényes osztályrészének megsértésével mondhatott le; végül minthogy ezen ingatlanok visszteher nélkül lettek az elsőrendű alperesre, illetve a többi alperesekre átruházva; mindezeknél fogva alperesek, mint megajándékozottak kötelesek a felperesek törvényes osztályrészét kielégíteni. Alpereseknek az a védelme, hogy a közszerzemény csak a házasság megszűnte után követelhető s így addig nem létezik és hogy arról a házasfelek szabadon intézkedhetnek minden személyre tekintet nélkül, figyelembe vehető azért nem volt, mert ezen közszerzeményi vagyon lemondásakor már tényleg megkeresve volt, s arról a felperesek anyja, mint tulajdonát képezett vagyonról, a törvényes osztályrészre jogosultak sérelmére nem intézkedhetett, A sz.—i kir. ítélőtábta az elsőbíróság ítéletét megváltoztatja, és felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: Felperesek keresete jogszerű alappal nem bír, mert az ideiglenes törvénykezési szabályok 8 §-a értelmében az ajándékozás esetében érvényesíthető kötelesrészhez való jog az örökhagyó részéről olyan vagyonnak az ajándékozását tételezi fel, amellyel az örökhagyó az ajándékozás idejében tényleg bírt s amellyel szabadon rendelkezhetett, ilyen vagyonnak azonban nem tekinthető a nőnek a házasság fennállása alatt már meglevő az a joga, melynélfogva a házasság megszűnése után követelheti, hogy a tisztán szerzeménynek bizonyult vagyonnak a felerésze neki, mint az ő közszerzeménye kiadassák, nem pedig annál kevésbbé, mert a házasság fennállása alatt a közszerzeményi jognak még nincsen olyan tárgya, amellyel a nő rendelkezhetnék; ennélfogva az örökhagyónak a D) alatti okiratban kifejezett az a nyilatkozata, melynélfogva közszerzeményi jogáról a férje javára lemondott, nem foglal magában valamely vagyontárgy odaajándékozására irányuló jogügyletet, hanem pusztán akaratkijelentést arra nézve, hogy miként kívánja a házasság megszűnése után érvényesíthető közszerzeményi jogát már a házasság fennállása idejében férjével rendezni, ez a közszerzeményi jog rendezését célzó, s a törvény által nem tiltott kijelentés pedig, mint amellyel az örökhagyó csak a jövőben érvényesíthető jogáról mondott le, nemcsak magára az örökhagyóra