Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)
sz. Végrendeleti öröklés 129 vallomásai nem is alkalmasak annak megállapítására, hogy az alperesnél állítólag elveszett végrendeleti okirat az írásbeli magánvégrendelet érvényességéhez megkívántató törvényes kellékekkel bírt; alperes főesküjének pedig erre nézve helyt adni épen nem lehet. 284. szám. Lényeges az örökhagyónak azon a feltevésén alapuló tévedése, hogy Örökhagyó gyermeke személyi állapotánál fogva öröklésre képtelen. Ily tévedés tévedése, következtében az örökhagyó valódi akarata nem érvényesült a végrendeletben, ez tehát érvénytelen. E. H. 1903. május 26-án, 2831/1903. P. sz. Elnök: Szabó Miklós a kir. Kúria elnöke. Előadó: Ádám András kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Az 1899. évi március hó 11-én elhalt örökhagyó 1893. évi szeptember hó 25-én kelt és alakilag nem kifogásolt végrendeletében általános örökösül férjnél lévő leányát, az í. r. alperest nevezte ki, míg másik két apáca leányának a felperesnek és II. r. alperesnek zsebpénz címén vagyonával számba nem vehető életjáradékot biztosított. Felperes az örökhagyó végrendeletének érvényességét azon az alapon támadta meg, mert örökhagyó végrendeletének megalkotásánál abból a téves feltevésből indult ki, hogy ő és nővére, a H, r. alperes, mint apáca kongregációk tagjai, ebbeli személyes állapotuknál fogva öröklésképtelenek és minthogy I. r. alperesnek általános örökössé való nevezése csakis örökhagyónak ezen lényeges tévedésére vezethető vissza, ennélfogva ezen a téves indokon alapuló végrendelet érvénytelen lévén, örökhagyó hagyatékában törvényes örökösödésnek van helye. A védekező f. r. alperes elsősorban azt vitatta, hogy felperes személyi állapotánál fogva tényleg öröklésképtelen és így a végrendelet megtámadására nem jogosult. Az I. r. alperesnek ezt a védekezését mindhárom bíróság elvetette és felperesnek öröklési képességét megállapította. Az elsőbíróság örökhagyónak végrendeletét érvénytelennek nyilvánította és kimondotta, hogy Örökhagyó hagyatékában törvényes örökösödésnek van helye. A másodbíróság az elsőbíróság ítéletét, a végrendeletet érvénytelennek nyilvánító rendelkezésében az abban felhozott indokokból helybenhagyta, mindazonáltal azzal a változtatással, hogy a végrendeletet csupán a felperessel szemben mondotta ki érvénytelennek. •^:V '. 9