Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

6 Magánjog 204. 1871. december 16-án 22.155. sz., 1873. évi július 1-én 19.923. sz., 1875. július 18-án 13.980 sz., 1875. július 18-án 20.360 sz., 1876. január 19-én 1762. sz. és 1880. július 21-én 15.154. sz. a. kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendeletek, sőt a szerb királysággal szemben az alattvalók kölcsönös örökösödési joga és ennek érvényesítéséről szóló 1882 : XXXIII. t.-c. is bizonyítják, nem forog fenn tehát kétség aziránt, hogy a magyarhoni alattvalók román vagy szerb alattvalók utáni örökösödési jogaikat a román vagy szerb bíróságok előtt ne érvényesíthessék. A kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. A kir. Kúria: A kir. ítélőlábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Nem bír alappal alpereseknek a felperesek, mint szerbiai, illetve romániai állampolgárok öröklési képessége ellen felhozott kifogása sem; mert a mai magyar magánjog szabálya az, hogy öröklési képességgel bír mindenki, akinek szerzési képessége van, az 1852. november 29-i ősiségi nyiltparancs 14. §-a pedig, melyet az ideiglenes törvénykezési szabályok 20. §-a hatályában fenntartott, szerzési képességgel ruházza fel a külföldieket is. Ehhez járul az, hogy a szerbiai alattvalók öröklési képességét az 1863. évi augusztus 20-án 10.045. sz. a. kelt udvari rendelet a viszonosság feltétele alatt különösen is elismerte. A hazai törvénykezés a viszonosság feltétele alatt öröklésre képesnek ismerte el a romániai alattvalókat is, amióta a török uralom alól felszabadultak és a nemzetközi jogsegély viszonossága van kimondva azokban a m. kir. igazságügyminiszteri rendeletekben is, melyeket ez elsőbíróság ítélete indokolásában felsorolt. Mindezekkel szemben alperesek tartoztak volna bizonyítani azt, hogy a magyar állam polgáraitól akár Szerbiában, akár Romániában megtagadtatik vagy G. S. elhalálozásakor 1880-ban megtagadtatott az öröklési képesség. Ez indokolná a retorziót, de alperesek azt bizonyítani meg sem kísérelték. 204. szám. Öröklési A kongregáció, melynek tagjai nem ünnepélyes szerzetesi, hanem képesség, csak egyszerű szerzetesi fogadalmat tesznek, öröklési képességgel bír. A kongregáció tagjai végrendelkezési képességgel bírnak.