Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Végrendeleti öröklés 117 ellenkeznék, — és mert végül a végrendeletnek ezen pontja a törvény tiltó rendelkezésénél fogva a maga egészében végrehajthatlan. Mindhárom bíróság megegyezően az elsőbíróság ítéletében felhozott és a m. kir. Kúria által is csekély eltéréssel magáévá tett és alább közlendő indokokból következőkép döntött: Határozat: Megállapíttatik, hogy a családi hitbizományul szánt vagyon végrendeleti öröklés címén II. r. alperest illeti meg, mégis azzal a korlátozással, hogy ezt a vagyont elidegenítenie, megterhelnie nem szabad és hogy ez a vagyon II. r. alperes halálával hitbizományi helyettesítés útján való utóöröklés címén és minden elidegenítési és megterhelési tilalomtól menten, mint ez esetben már szabad vagyon a következő sorrend szerinti, akkor életben lévő, illetőleg létező legelső utóörökösre száll át azzal, hogy az utóörökösök sorrendjét a végrendelet 1. pontjában foglalt és az elsőbíróság ítéletében szószerint idézett rendelkezés határozza meg. Indokok: Habár a végrendelet 1. pontjában megnevezett személyek nem főörökösül, hanem a hitbizomány birtokosaiul neveztettek ki az örökhagyó által, minthogy azonban a tolnamegyei fekvőségekre vonatkozólag az 1. ponton kívül más rendelkezés a végrendeletben nem foglaltatik, s minthogy főörökös kifejezés a végrendelet egész tartalmán végig egyáltalán sehol elő nem fordul, nem foroghat fenn kétség aziránt, hogy örökhagyónak a végrendelet 12. pontja harmadik bekezdésében kifejezett akarata oda irányult, hogy a hitbizomány tárgyául kijelölt jószágaira a hitbizomány királyi jóváhagyásának megtagadása esetére örökösök azok legyenek és abban a sorrendben, akiket a végrendelet 1. pontjában a hitbizomány birtokosainak kijelölt. Ezek kiléte és sorrendje pedig a felek közt nem vitás s a végrendelet 1. pontjából kitűnik. De örökhagyó végrendelete 12. pontjának harmadik bekezdésében tolnamegyei jószágait azon korlátozással hagyja a megjelölt örökösöknek, hogy ezen fekvőségeket adóssággal terhelniök nem szabad, ezen terhelési tilalom telekkönyvileg is bekebeleztessék s az esetre, ha bármelyik örököse ezen fekvőséget akár bekebelezett, akár pedig nyilvánkönyvön kívül 25.000 frtot meghaladó adóssággal terhelné, ezen fekvőségekre vonatkozó birtok és használati joga a legközelebb következő várományos örökösre szálljon át. Az örökhagyó végrendelete 12. pontjának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezést egészben véve, az a kijelölt hagyatéki