Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Végrendeleti öröklés 113 P. elhalt 1909. július hó 17-én és utána törvényes örökösként két leánya a felperesek és három fia, illetve az örökhagyó előtt elhalt egyik fiú helyébe lépett fiúunoka, az alperesek maradtak hátra. A leányok a fiúutódok ellen keresetükben az apjuk után hátramaradt, a „n—i" 246. és 247. számú tljkvekben foglalt ingatlanokra nézve a törvényes örökösödés rendjét kérték megállapítani; mert egyrészt a nagyapjuk által 1856. április hó 24-én alkotott végrendelet érvénytelen és másrészt, mert annak joghatálya megszűnt azáltal, hogy az örökhagyónak figyermekei elhaltak, amennyiben az ősiségi nyiltparancs 5. §-a fiutódok alatt csak a gyermekeket érti. Ellenben alperesek azt vitatták, hogy leánytestvéreik apjuk után semmiféle öröklési igényt nem támaszthatnak. Annak előrebocsátása mellett, hogy a végrendelet érvénytelenítésére fektetett kereseti jogalapot mindhárom bíróság alaptalannak találta, az alsóbíróságok a keresetnek helyt adva, a felperesek törvényes örökösödési jogát a „n.—i" 246. és 247. számú tljkvben foglalt ingatlanok Vs—Vó-öd részében állapították meg; mert az 1856. április hó 24-én kelt végrendelet idézett tartalma szerint a régi nemesi öröklési jogot kívánta vagyonára fenntartani és illetve valóságos hitbizományi rendelt, az ősiségi nyiltparancs 5. §-a „fiutódok" alatt pedig csak a gyermekeket érti és így ennek hatálya megszűnvén, kérdés tárgyát még az képezi, vájjon ezen végrendeleti intézkedés magában foglal-e az oszt. plg. tkv. 608. §. szerint hitbizományi helyettesítést is? És mert a végrendelet hitbizományi helyettesítést nem tartalmaz magában, és mert továbbá a végrendelet csak a gyermekekkel szemben tekinthető hatályosnak, ennélfogva az 1909. június 17-én elhalt örökhagyó hagyatékában már a törvényes öröklésnek van helye. határozat: A m. kir. Kúria mindkét alsóbíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy a „n.—i" 246. sz, tljkvben foglalt ingatlanok 1/Ó—1 Vöd részét felperesek javára megítéli; de felpereseket az ezt meghaladóan támasztott keresetükkel a kir. Kúria elutasítja. Indokok: A végrendelet tartalmából kétségtelen, hogy 0. J. az ősiségi nyiltparancs 5. §-ára való hivatkozással csupán a fiágat illető nemesi birtokát leányának összes és fiának leányivadékai kizárásával két fiának P. és A.-nak hagyja azzal a korlátozással, hogy utánuk férfiivadékaik, s ilyenek hiányában az ő fitestvérének 8