Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Végrendeleti öröklés. 93 körébe tartozik; minélfogva közvégrendelet készítése esetében a járásbíró nem mint a közjegyző helyettese, hanem saját hatáskörében jár el; amiből következik, hogy a járásbíróságok közvégrendeletek felvételére kivétel nélkül jogosítvák. Nem helytálló tehát az az alperesi kifogás, hogy az örökhagyó által tett végrendelet érvénytelen volna abból az okból, mert nem a közjegyző, hanem a járásbíró vette fel és felperes a közjegyző akadályoztatását, avagy a végrendelkezési jogügyletnek halaszthatatlan voltát ki nem mutatta. 267. szám. A kir. közjegyző helyett eljáró kir. járásbíró által felvett közvég- Bírósági rendelet hites tolmács alkalmazása nélkül is érvényes abban az esetben, végrendelet, ha az ügyfél a magyar nyelvet nem érti ugyan, de a közvégrendeletet felvevő járásbíró az ügyfél nyelvét beszéli. E. H. 1909. szeptember 1-én, 2353 1909. P. sz. Elnök: Istvánffy József kir. kúriai bíró. Előadó: Plopu György a kir. Kúriához kisegítőül beosztott ítélőtáblai bíró. Tényvázlat: Az örökhagyó után hátramaradt és vitássá vált közvégrendeletet 1903. május hó 5-én a nagyhalmágyi kir. járásbírósági albíró vette fel. A közvégrendelet felvételénél tolmács nem alkalmaztatott, mert habár az ügyfél a magyar nyelvet nem bírta, az albíró az ügyfél által használt román nyelvet beszélte. Az ezen az alapon megtámadott közvégrendeletet az elsőbíróság érvényesnek nyilvánította, mert a kir. albíró a végrendelkező nyelvét, a román nép nyelvét bírja s így hites tolmácsot nem kellett alkalmazni. Ezzel szemben a másodbíróság a nagyhalmágyi kir. albíró által felvett közvégrendeletet érvénytelennek mondta ki, mert az 1886 : VII. t.-c. 9. §-a szerint a járásbíró a közjegyző helyett végzett teendőknél mindazon szabályokat megtartani köteles, amelyekre a közjegyző az 1874 : XXXV. és 1886 : VII. t.-c. értelmében kötelezve van; az 1874 : XXXV. t.-c. 78. §-a szerint, hogy ha a fél egyikét sem érti azoknak a nyelveknek, melyeken a közjegyző okiratokat felvenni jogosítva van, hites tolmácsot köteles alkalmazni, kivételt . képezvén az 1886 : VII. t. c. 26. §-a szerint az az eset, ha a közjegyző fel van jogosítva a fél által értett nyelven okiratot felvenni. A járásbíró azonban csak magyar nyelven veheti fel az okiratot és így az 1886 : VII. t.-c. 26-ik §-ában megállapított nyelvjogosítvánnyal nem bír, amiből nyilvánvaló, hogy akkor, amidőn a fél a