Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

»4 Magánjog jóhiszemű szerzőnek tekinteni nem lehet s ellenében is azt az általános jogszabályt kell alkalmazni, mely szerint a rosszhiszeműen kötött ügylet megtámadható. Mindezeknél fogva a vitás elvi kérdést a fenti határozat értelmében kellett eldönteni. Megjegyeztetik végül, hogy a jelen határozat azt a kérdést, hogy az árverési vétel a jelen döntvényben tárgyalt jogalaptól eltérő, valamely más jogalapon megtámadható-e ? és minő feltételek alatt? - nem érinti. 3. Szolgalmak, Szolgalom 37 szám elbirtoklása. Valamely szolgalmi jognak ingatlan vagyonra elbirtoklás útján való megszerzésének alapfeltétele, hogy a birtoklás szolgalmi jog megszerzésre irányuló szándékkal, vagyis szolgalomsserüen gyakoroltassék; a valamely ingatlanon keresztül 32 évet meghaladó időtartamon át gyakorolt puszta átjárás térjye azonban elbirtoklást eredményező szolgalomszerű bit tokiásnak nem minősíthető. E. H. 1912. évi július hó i-én 650/1912. P. sz. Elnök : Zachár Emil kir. kúriai tanácselnök. Előadó : Plopu György kir. kúriai bíró. Tény vázlat: Ugy a felperesek, mint a velük szomszédos alperesek beltelkei az utca felőli részen vannak, hátul pedig vannak a beltelekhez tartozó külső kertek. A beltelkek a községben nem lévén egymástól elkerítve, az alperesek, ha a külső kertjeikhez akarnak eljutni, belsőségeikből nem jönnek ki az utcára és nem használják az innen a külső kertekhez vezető utat, hanem belsőségeikből a felperesek belsőségén keresztül haladnak úgy gyalog, mint szekérrel. Ez a tényleges állapot több mint 32 év óta áll fenn. Felperesek keresete arra irányul, hogy alperesek a további átjárástól tiltassanak el; ezzel szemben az alperesek több mint 33 évi birtoklásra hivatkozással szolgalmi joguknak elbirtoklás útján való megítélését kérik. A n.—i kir. törvényszék alpereseket arra kötelezi, hogy a felperesek tulajdonát képező, a d-i 68. számú telekjegyzőkönyvben foglalt 88. számú ingatlanon gyakorolt gyalog- és szekérrel való