Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

A tulajdon 69 E. H. 1906. évi október hó 9-én 257/1906. G. sz. Elnök: Gottl Ágost kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Avedik Simon a kir. Kúriához kisegítőül beosztott ítélőtáblai biró. Tényvázlat: A per a sommás eljárás szerint a ny.- i kir. járásbíróság előtt folyt és benne másodfokban a ny.—i kir. törvényszék mint fellebbezési bíróság határozott, mely határozat ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet adott be. A kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság ítélete szerint az A) alatti 1863. évi augusztus 22-én kelt «Házlevéb) című okirat alakilag a peres felek közt nem vitás, hanem a tárgyalási jegyzőkönyv és mellékletei szerint vitás az, hogy a felperes a keresetben megnevezett házhely használati jogát s arra emelt épület tulajdonjogát, valamint ennek telekkönyvi kitüntetését követelheti-e vagy ezekért csak kárpótlást igényelhet ? Az A) alatti okirat azt tartalmazza, hogy alperes jogelőde a felperes jogelődének megengedte, hogy utóbbi a keresetben megjelölt telken a felperes jogelőde és utódai tulajdonává válandó házat építhessen; kikötötte azonban, hogy felperes jogelőde s utódai kötelesek lesznek a telek tulajdonjogának elismeréséül az alperesi jogelődnek évente egy ezüst forintot fizetni s a «Házlevél»-ben részletezett szolgálmányokat teljesíteni. A fellebbezési bíróság felperest a házhely használata, s ezzel kapcsolatban a felülépítmény tulajdonjogának telekkönyvi kitüntetése iránti keresetével elutasította abból az okból, mert a peresfelek jogelődei között az .4) alatti szerződéssel létesült jogviszony a volt úrbéres jogviszonnyal rokontermészetű lévén, az úrbériség eltörlésével ez is hatályát vesztette, s az úrbériség eltörlésére vonatkozó törvények kizárták azt, hogy jövőre ilyen, s ezzel rokontermészetű jogviszony létesíttessék s ezért az úrbériség eltörlése után létesült ezt a jogviszonyt hatályosnak nem tekintette. Az okirat tartalmából kivehetőleg a peresfelek jogelődei között olyan jogviszony keletkezett, mely az 1848 előtt fennállott úrbériséggel rokontermészetű majorsági zsellérbirtok viszonnyal hasonlónak tekinthető ugyan, de téves a fellebbezési bíróságnak