Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

7o Magánjog az a jogi álláspontja, hogy a megszüntetett úrbériséggel a major­sági zsellérbirtokviszony is megszüntetve lett s ezzel a hasonló jogviszony későbbi létesítése is megtiltatott, mert 1853. évi március 2-án kiadott nyiltparancs 19. §-a a majorsági zsellér­birtokviszonyt későbbi intézkedésig hatályában továbbra is fenn­tartotta. Az 1848 előtt keletkezett majorsági zsellérviszony tekinte­tében az 1896: XXV. t.-c. megengedte, hogy a birtokosok az ingatlanaikat terhelő szolgáltatásokat megválthassák s ezzel az ingatlanokat teljes tulajdonul megszerezhessék, egyúttal e törvénynek 4. és 44. §-a elrendelte azt is, hogy az 1848 január 1. után keletkezett ilynemű jogviszony a magánjog általános sza­bályai szerint bírálandó el; következőleg téves a fellebbezési bíróságnak az a jogi nézete is, hogy léteznék törvény, mely 1848 után az ilynemű birtokviszony létesítését kizárta volna. Felperest az erre vonatkozó felülvizsgálati kérelmével mind­azáltal el kellett utasítani. A fennebbiek szerint a peresfelek jogelődei között ez a jogviszony 1863. évben, tehát olyan időben keletkezett, midőn Magyarországon az országbírói értekezlet javaslata az anyagi magyar magánjog hatályát részben visszaállította. Való ugyan, hogy az életbeléptetett ideiglenes törvényke­zési szabályok 21. és 156. §-a az annak előtte hatályban volt osztrák polgári törvénykönyvnek a telekkönyvi rendtartással kapcsolatos azon intézkedéseit, amelyek valamely jog telekkönyvi bejegyzésére vagy kitörlésére vonatkoznak, fenntartotta, de ezzel az osztrák polgári törvénykönyvnek a peres jogviszonyra vonat­kozó, illetőleg a felépítményt tárgyazó szakaszai is fenntartot­taknak nem tekinthetők, mert a telekkönyvi rendtartás 55. és 56. §-a nem engedi meg, hogy a tulajdonnak olyan alakulata, amely szerint a felépítmény és a telek tulajdonjoggal különböző személyeket illet, telekkönyvileg bejegyeztessék, és ha ilyen birtokviszony telekkönyvileg fel is vétetett, ez a felvétel jog­szerűen nem a telekkönyvi rendtartáson, hanem a telekköny­vek elkészítése, illetőleg a helyszínelés tárgyában 1853. évi szep­tember hó 16-án kiadott miniszteri rendelet 56. £-án alapulhat, mely a később, az 1870. évi 106. sz. a. kiadott magyar igazságügy­miniszteri rendelet 5. §-ával azonos rendelkezést tartalmaz, s

Next

/
Oldalképek
Tartalom