Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

7o Magánjog az a jogi álláspontja, hogy a megszüntetett úrbériséggel a majorsági zsellérbirtokviszony is megszüntetve lett s ezzel a hasonló jogviszony későbbi létesítése is megtiltatott, mert 1853. évi március 2-án kiadott nyiltparancs 19. §-a a majorsági zsellérbirtokviszonyt későbbi intézkedésig hatályában továbbra is fenntartotta. Az 1848 előtt keletkezett majorsági zsellérviszony tekintetében az 1896: XXV. t.-c. megengedte, hogy a birtokosok az ingatlanaikat terhelő szolgáltatásokat megválthassák s ezzel az ingatlanokat teljes tulajdonul megszerezhessék, egyúttal e törvénynek 4. és 44. §-a elrendelte azt is, hogy az 1848 január 1. után keletkezett ilynemű jogviszony a magánjog általános szabályai szerint bírálandó el; következőleg téves a fellebbezési bíróságnak az a jogi nézete is, hogy léteznék törvény, mely 1848 után az ilynemű birtokviszony létesítését kizárta volna. Felperest az erre vonatkozó felülvizsgálati kérelmével mindazáltal el kellett utasítani. A fennebbiek szerint a peresfelek jogelődei között ez a jogviszony 1863. évben, tehát olyan időben keletkezett, midőn Magyarországon az országbírói értekezlet javaslata az anyagi magyar magánjog hatályát részben visszaállította. Való ugyan, hogy az életbeléptetett ideiglenes törvénykezési szabályok 21. és 156. §-a az annak előtte hatályban volt osztrák polgári törvénykönyvnek a telekkönyvi rendtartással kapcsolatos azon intézkedéseit, amelyek valamely jog telekkönyvi bejegyzésére vagy kitörlésére vonatkoznak, fenntartotta, de ezzel az osztrák polgári törvénykönyvnek a peres jogviszonyra vonatkozó, illetőleg a felépítményt tárgyazó szakaszai is fenntartottaknak nem tekinthetők, mert a telekkönyvi rendtartás 55. és 56. §-a nem engedi meg, hogy a tulajdonnak olyan alakulata, amely szerint a felépítmény és a telek tulajdonjoggal különböző személyeket illet, telekkönyvileg bejegyeztessék, és ha ilyen birtokviszony telekkönyvileg fel is vétetett, ez a felvétel jogszerűen nem a telekkönyvi rendtartáson, hanem a telekkönyvek elkészítése, illetőleg a helyszínelés tárgyában 1853. évi szeptember hó 16-án kiadott miniszteri rendelet 56. £-án alapulhat, mely a később, az 1870. évi 106. sz. a. kiadott magyar igazságügyminiszteri rendelet 5. §-ával azonos rendelkezést tartalmaz, s