Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)
Telekkönyv 43 által mely adós részére nyitott és milyen természetű hitelből származó követelések fedezetéül fog a jelzálogjog szolgálni. E tekintetben a Tkr. 62. §-a értelmében a biztosítéki jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésének s a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak tartalma az irányadó. A telekkönyvi nyilvánosság elvéből folyik, hogy a nyilvánkönyvi jogok tekintetében semmiféle olyan változtatás nem eszközölhető, mely a további nyilvánkönyvi jogot szerzett harmadik személyeknek sérelmére szolgálhat (Tkr. 68. §, 2. bekezdése). A hitelbiztosítéki jelzálogjogra nézve, amint fentebb kiemeltetett, gyakran kívánnak a felek oly változtatást létesíteni, hogy a nyitott hitelt eredetileg élvező fél helyébe más lépjen, Aki ezután saját tartozásai tekintetében vegye igénybe a most már az ő részére nyitott hitelt. Az ilyen változást célzó jogügylet, amelyet a kötelmi jog szabályai nem zárnak ki, a gyakorlatban leginkább a hitelbiztosítéki jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosának személyében történt változással együtt fordul elő, midőn az előbbi tulajdonos helyett a nyitott hitelt az új tulajdonos kívánja igénybe venni. Jelenleg érvényes jogszabályaink szerint azonban ily változás telekkönyvi bejegyzését az időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett harmadik személyek sérelmére megengedni már azért sem lehet, mert a Tkr. 65. §-ának második bekezdése akként rendelkezik, hogy valamely adott váltó- vagy árúhitelből származható követelés legmagasabb összege erejéig kebelezhető be -vagy jegyezhető elő a zálogjog, amiből nyilvánvaló, hogy annak a hitelezési viszonynak, amelyből a követelés származhatik, már a telekkönyvi bejegyzéskor fennállónak s az alapul szolgáló jogügylet és az abban résztvevő személyek tekintetében egyedileg meghatározottnak kell lennie. Telekkönyvi rendtartásunk szerint ehhez képest jelzálogjog •csak a telekkönyvi bejegyzéskor már meghatározott jogalapból származott vagy jövőben származható (Tkr. 65. §.) követelések biztosítása céljából alapítható és fennálló telekkönyvi jogszabályaink nem ismerik a magát a telekkönyvi tulajdonost a saját ingatlanán megillető jelzálogjog intézményét. Mai telekkönyvi jogunk szerint tehát kizártnak kell tekinteni azt, hogy a valamely adott hitelezési viszony alapján, tehát