Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

Telekkönyv 43 által mely adós részére nyitott és milyen természetű hitelből származó követelések fedezetéül fog a jelzálogjog szolgálni. E tekintetben a Tkr. 62. §-a értelmében a biztosítéki jel­zálogjog telekkönyvi bejegyzésének s a bejegyzés alapjául szol­gáló okiratnak tartalma az irányadó. A telekkönyvi nyilvánosság elvéből folyik, hogy a nyilván­könyvi jogok tekintetében semmiféle olyan változtatás nem esz­közölhető, mely a további nyilvánkönyvi jogot szerzett harmadik személyeknek sérelmére szolgálhat (Tkr. 68. §, 2. bekezdése). A hitelbiztosítéki jelzálogjogra nézve, amint fentebb ki­emeltetett, gyakran kívánnak a felek oly változtatást létesíteni, hogy a nyitott hitelt eredetileg élvező fél helyébe más lépjen, Aki ezután saját tartozásai tekintetében vegye igénybe a most már az ő részére nyitott hitelt. Az ilyen változást célzó jogügylet, amelyet a kötelmi jog szabályai nem zárnak ki, a gyakorlatban leginkább a hitelbizto­sítéki jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosának személyében történt változással együtt fordul elő, midőn az előbbi tulajdonos helyett a nyitott hitelt az új tulajdonos kívánja igénybe venni. Jelenleg érvényes jogszabályaink szerint azonban ily vál­tozás telekkönyvi bejegyzését az időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett harmadik személyek sérelmére megengedni már azért sem lehet, mert a Tkr. 65. §-ának második bekezdése akként rendelkezik, hogy valamely adott váltó- vagy árúhitelből szár­mazható követelés legmagasabb összege erejéig kebelezhető be -vagy jegyezhető elő a zálogjog, amiből nyilvánvaló, hogy annak a hitelezési viszonynak, amelyből a követelés származhatik, már a telekkönyvi bejegyzéskor fennállónak s az alapul szolgáló jog­ügylet és az abban résztvevő személyek tekintetében egyedileg meghatározottnak kell lennie. Telekkönyvi rendtartásunk szerint ehhez képest jelzálogjog •csak a telekkönyvi bejegyzéskor már meghatározott jogalapból származott vagy jövőben származható (Tkr. 65. §.) követelések biz­tosítása céljából alapítható és fennálló telekkönyvi jogszabályaink nem ismerik a magát a telekkönyvi tulajdonost a saját ingatlanán megillető jelzálogjog intézményét. Mai telekkönyvi jogunk szerint tehát kizártnak kell tekin­teni azt, hogy a valamely adott hitelezési viszony alapján, tehát

Next

/
Oldalképek
Tartalom