Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

42 Magánjog 21. telekkönyvben helyt nem foghat» ; továbbá azzal a pótindokkal, hogy: «a vonatkozó okiratnak a hitelező részére való átadása feljogosítja a hitelezőt, hogy követelését az átvállaló személyes tartozásaként érvényesítse, következésképen a hitelező jogainak biztosítása céljából a kért telekkönyvi feljegyzésre szükség nincsen is». Ugyanebben a kérdésben a m. kir. Kúria 2427 1909. P. sz. a. hozott végzésével helybenhagyta a debreceni kir. Ítélőtáblának a szóbanforgó feljegyzést megtagadó 820 1909. P. sz. végzését, és pedig abból az okból, mert a Tkr. 104. §-a meghatározza azokat az eseteket, amelyekben valamely jogi állapot nyilvánkönyví feljegyzésének helye van», továbbá, mert oegy biztosítéki összeg erejéig bekebelezett zálogjognak, illetve jelzálogjogilag biztosított követelésnek személyes tartozásként való átvállalása nem sorozható a Tkr. 104. §-ának sem az a), sem a b) pontjában meghatározott esetek közé, amennyiben ily feljegyzésre sem az ingatlanra vonatkozóan jogügyletet kötni kívánó valamely harmadik személy érdekében, sem valamely joghatály végett szükség nincsen. 0 A m. kir. Kúria elnöke, tekintettel emez ellentétes határozatokra, 1916. évi január hó 16-án 1916. El. XXII. C. 24/5. sz. a. kelt rendeletében a vitás és a fent előrebocsátott szövegben megállapított elvi kérdés eldöntését szükségesnek találta. A hitelbiztosítéki jelzálogjog lényege, ellentétben a határozott (fix) összegű jelzálogjoggal, abban áll, hogy a hitelbiztosítéki jelzálogjog nem bizonyos egyedileg meghatározott követelés biztosítását célozza, hanem valamely tartós hitelviszony megállapítása esetén a határozottan megjelölt hitelező és az ugyanígy megjelölt adós között létesített hitelviszony fennállása alatt és annak keretében keletkező mindenkori követelést fedez, amiből következik, hogy a hitelbiztosítéki jelzálogjog nem szűnik meg az azzal fedezett hitelviszonyból származó egyes követelések kiegyenlítésével, amennyiben ezeknek helyébe a hitelviszony fennállása alatt újabb követelések léphetnek. A hitelbiztosítéki jelzálogjog esetében tehát nem a biztosítandó követelést egyedileg, hanem a hitelviszonyt, vagyis azt kell a jelzálogjog alapításakor a telekkönyvben a bejegyzési elvnek megfelelőleg határozottan bevezetni, hogy mely hitelező