Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

38 Magánjog *9haszonélvezetét bocsátja át a hitelezőnek, a zálogjognak a tőke erejéig való bekebelezése vagy előjegyzése elrendelhető-e ? (Vonatkozással egyfelől a győri kir. Ítélőtábla 6. számú és a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla 4. számú, másfelől a pozsonyi kir. ítélőtábla 4. számú teljes tilési ellentéles döntvényeire.) Határozat: Oly kötelezvény alapján, melyben az adós a kölcsönösszeg jelzálogi biztosítását megengedi, egyúttal azonban kamat fejében ingatlanának haszonélvezetét bocsátja át hitelezőjenek, a zálogjognak a tőke erejéig való bekebelezése vagy előjegyzése el nem rendelhető. Indokok: Az ideiglenes törvénykezési szabályokkal hatályban fenntartott 1855. évi telekkönyvi rendtartásban, valamint az Erdélyre nézve kibocsátott 1870. évi telekkönyvi rendeletben is a jogosság alapelve (Legalitátsprincip) igen kiterjedt mérvben van érvényre emelve. Ugy az 1855-iki, mint az 1870-iki rendelet is a telekkönyvi bírót nem csupán annak vizsgálatára kötelezi, hogy a bejegyzési kérelemnek alapul szolgáló okiratok megfelelnek-e az előírt alaki kellékeknek, hanem jogszerzésre irányuló ügyleteknél bizonyos határig kötelességévé teszi azt is, hogy hivatalból bírálja meg azt a kérdést, hogy a bemutatott okiratokba foglalt jogügylet az anyagi törvény szempontjából érvényes-e vagy sem ? és amennyiben a felek által előterjesztett okiratból kitűnik, hogy a bejegyzési kérelem alapját tevő jogügylet nyilván érvénytelen, azt a 69. §. értelmében elutasítani köteles. Korábbi jogunk szerint az a szerződés, mely szerint az adós a kölcsön kamatja fejében ingatlanának haszonélvezetét köti le a hitelező részére, ha az ingatlan a hitelezőnek átadatott, zálogbirtokot létesített. Az ősiségi nyiltparancs 19. §-a a jövőre nézve az ingatlanok elzálogosításának ezt a nemét eltörölvén, az ilyen zálogbirtok létesítését célzó minden szerződést, s kifejezetten ezeknek a szerződéseknek azt a nemét is, mely s serint az adós ingatlan haszonélvezetét kamat fejében engedi át a hitelezőnek, feltétlenül semmisnek jelentette ki, s az ősiségi nyiltparancsnak ez a rendelkezése az ideiglenes törvénykezési szabályok I. R. 20. ij-a szerint a hazai törvények visszaállítása után is hatályban maradt. Ezek szerint kétséget nem szenved, hogy a telekkönyvi