Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

Telekkönyv 37 egyik tulajdonostárs jutalékát terhelő zálogjog más jutalékra (a jószágtestnek oly hányadára), amelyre az kifejezetten bejegyezve (bekebelezve vagy előjegyezve) nem volt, kiterjesztettnek csak akkor tekinthető, ha az a Tkr. idézett 62. £-ához képest s az 54. $-nak megfelelően utóbb világosan és kifejezetten bejegyeztetett. Nem áll ennek útjában a Tkr. 57. >;-a, mert igaz ugyan, hogy eme szakasz szerint a zálogjog csak egész telekkönyvi jószágtestre, és ha az ingatlan többeknek osztatlan közös tulajdonát képezi, csak egész tulajdoni jutalékra szerezhető; ámde eme szakasznak éppen ez utóbbi rendelkezése engedi meg azt, hogy a zálogjog a jószágtestnek egyik hányadára korlátoltan is fennállhasson. De a Tkr.. 68. §-ának második bekezdésében, mint szintén a telekkönyvi betétek szerkesztéséről intézkedő 1886 : XXIX. t.-c. 21. §-ában is az a jogelv nyer félreismerhetlen kifejezést, hogy a nyilvánkönyvi jogok minőségén eszközölt változtatások s ekként a tulajdoni bejegyzések körében történt változások is, a jelzálogos hitelezők jogait és kötelezettségeit semmi tekintetben sem érinthetik, tehát nem érinthetik a zálogjog terjedelmét sem, mert különösen az idézett 68. § , mely a hitelező jogainak csorbítását tiltja, viszont azoknak jogtalan kiterjesztését sem engedheti meg; minélfogva akkor is, ha a terhelt jutalék egy másik jutalékkal ugyanegy személy tulajdonává' egyesül, a jószágtest az egyik jutalékon fekvő zálogjog tekintetében megtartja a hányadokra osztottság jellegét mindaddig, míg az illető zálogjog a telekkönyvből ki nem töröltetik. 19. szám. Jelzálogjog szerzése. Oly kötelezvény alapján, melyben az adós a kölcsönösszeg jelzálogi biztosítását megengedi, egyúttal azonban kamat fejében ingatlanának haszonélvezetét bocsátja át hitelezőjének, a zálogjognak a tőke erejéig való bekebelezése vagy előjegyzése el nem rendelhető. T. H. IX. sz. 1S99. évi december hó 15-én. Elnök: Szabó Miklós a kir. Kúria elnöke. Előadó: Mezey Albert kir. kúriai bíró. Oly kötelezvény alapján, melyben az adós a kölcsönösszeg jelzálogi biztosítását megengedi, azonban kamat fejében ingatlan