Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

Több hiteleié és több adós viszonya 165 Tény vázlat: Felperes 1500 frt megfizetése iránt indított kere­setet az alperes ellen, azon az alapon, hogy ez a S. I.-t egye­nes adósként terhelő 3000 frt tartozásból a kereseti összeg ere­jéig magára vállalta a készfizető kezességet. Az elsöbíróság a keresetet elutasította, abból az okból, hogy az egyenes adós tartozására már több, mint 1500 frtot törlesztvén, az alperes készfizető kötelezettsége megszűnt. A másodbiróság az elsőbíróság ítéletének megváltoztatásá­val alperest a leszállított kereseti kérelemhez képest 1413 frt •03 kr.-nak és kamatának, úgy a perköltségek megfizetésében el­marasztalta, felhozván indokolásként a következőket. Az A., alatt mellékelt s nem kifogásolt kötelezvény szerint alperes, id. S. I.-ért készfizetői kezességet vállalván, kifejezet­ten arra kötelezte magát, hogy az adós helyett a kötelezett 3000 frtból 1500 frtot megfizet a felperesnek az esetre, ha az egyenes adós kötelezettségének eleget nem tenne. Ez a'kötelezettség nem tartalmaz rendelkezést az iránt, hogy az esetre, ha az adós csak részben tesz eleget fizetési kötelezettségének, a részfizetés első­sorban az alperes kezességével biztosított 1500 frtba legyen be­tudandó, s így alperes kötelező nyilatkozatának az értelme az, hogy alperes az egyenes adós részéről fizetendő 3000 frt tekinte­tében csak a korlátolt készfizetői kezesi kötelezettséget váHalván •el, csak az esetre és csak annyiban tartozik az egyenes adósért fizetni, ha és amennyiben az egyenes adós 3000 frtot tevő tarto­zásából 1500 frt erejéig fizetési kötelezettségét nem teljesítené. Az id. S. I., mint egyenes adós, illetve az annak csődtömege részéről teljesített fizetések tehát nem mentik fel alperest attól £L kötelezettségtől, hogy a tett fizetés u^án még fennmaradt hiányt kifizesse, annak az 1500 írtnak erejéig, amely összegért alperes kezességet vállalt. Felperes az időközben befolyt össze­geket felszámítván s követeléséből levonván, kereseti követelé­sét 1413 frt 03 kr.-ra és kamatára szállította le és minthogy al­peres ezt a kiszámítást nem kifogásolta: az elsőbíróság ítéleté­nek megváltoztatásával alperest a leszállított kereseti kérelem­hez képest kellett marasztalni. A kir. Kúria: Tekintve, hogy alperesnek az adósért való magalekötelezése az A.} alattiban foglalt főkötelezettség biz­tosítási szempontjából történt, azon kikötés pedig, hogy alperes

Next

/
Oldalképek
Tartalom