Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)
S\er\ödés 139 egymással szemben is jogokat, s illetve kötelezettségeket kivántak megállapítani. Minthogy azonban az ilyen jogügyletek érvényességéhez az 1886: VII. tc. 22. §-ának b) pontja értelmében közjegyzői okirat szükséges, mely peres felek beismerése szerint a megállapodás idején ki nem állíttatván, illetőleg az állítólagos megállapodás közjegyzői okiratba nem foglaltatván, ennek hiányában a vitás jogügylet még az esetben sem érvényes és nem birhat joghatálylyal, ha az csakugyan az alperes által vitatott értelemben jött volna létre. A kir. Kúria a per főtárgyára nézve mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatja és az alperest csupán abban az esetben kötelezi a másodbíróság ítéletében meghatározott ingatlanoknak egyidejűleg az alperes birtokába leendő visszabocsátása mellett a kereseti 1740 kor. tőkének megfizetésére, ha felperes főesküt tesz arra, hogy 1900* évi április havában közöttük nem jött létre az a megállapodás, hogy alperes ingatlanait gyermekeinek adja el, hogy ezzel szemben felperes a vételárt kifizeti, de köteles lesz az ingatlanokat közös gyermekeik nevére iratni és a tulajdonjognak a gyermekek javára leendő bekebelezésével egyidejűleg a saját javára csupán az elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetheti fel és a haszonélvezeti jogot kebeleztetheti be. Indokok: Az 1886 : VII. t.-c. 22. §-ának rendelkezése szerint közjegyzői okirat csak a házastársak között létrejött vételi szerződés érvényességéhez kívántatik meg; míg, ha a szerződés a házastársak között ugyan, de ezek gyermekei javára jön létre anélkül, hogy a házastársak magukra nézve egymással szemben jogokat és kötelezettségeket megállapítanának, a szerződés érvényességéhez közjegyzői okirat nem kívántatik. A fennforgó esetben tehát az a döntő, hogy a vételi szerződés az alperes által vitatott megállapodás mellett jött-e létre és hogy a felperes részére biztosított elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a haszonélvezeti jog fenntartása a házastársaknak egymásiránti olyan kötelezése-e, hogy a szerződés érvényéhez már ennélfogva közjegyzői okirat kívántatik meg. Az alperes által vitatott elidegenítési és terhelési tilalommal, valamint a haszonélvezeti jog fenntartásával a házastársak egymás-