Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

140 Magánjog 68. sal szemben sem jogokat, sem kötelezettségeket meg nem állapítottak, mivel ezek fenntartásával a felperessel szemben csupán a gyermekek, mint az ingatlanok tulajdonosai és nem a házastársak lesznek kötelezve, következéskép a szerződés érvényességéhez ebből a szempontból közjegyzői okirat nem szükséges és a szerződés egyedül azon az alapon, hogy közjegyzői okiratba foglalva nem lett, érvénytelennek nem tekinthető; minthogy azonban alperes annak a bizonyítására, hogy a szerződés az általa vitatott megállapodás mellett a közös gyermekek javára jött létre, főesküvel való bizonyítást vett igénybe és felperes a vételárat a jelen esetben csupán úgy követelheti vissza, ha a szerződést házastársával nem a gyermekek javára, hanem a maga javára kötötte, és a szerződés ennek folytán közjegyzői okirat hiányában érvénytelen, az előbbeni állapot helyreállításának van helye: e per kimenetelét az alperes által a döntő tényekre kínált és elfogadott főeskü le vagy le nem tételétől kellett függővé tenni . 68. szám. Közjegyzői okirat. A magyar nyelvet nem értő felekkel magyar nyelvű közjegyzői okiratnak felvételénél két tanú, vagy egy másik közjegyző jelenléte szükséges akkor is, ha a közjegyző az okiratot tolmács alkalmazása nélkül magyar nyelven felvenni jogosítva van. E. H. 1912. évi július hó i-én 922/1912. P. sz. Elnök: Tarnai János kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Oroszy Géza kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Felperes a közte és férje: az alperes között 1909. június 26-án az x-i kir. közjegyző előtt létrejött szerződést elsősorban azon az alapon támadta meg, hogy ez alakilag érvénytelen, és másodsorban azon az alapon, hogy az valójában ajándékozást képezvén, az alperes által elkövetett vastag hálátlanság okából visszavonható. A szerződés alaki érvénytelenségét a felperes annál a körülménynél fogva vitatta, hogy a szerződő felek az okirat magyar nyelvét nem értik és így az 1874 : XXXV. t.-c. 78. §-a, illetve az 1886 : VII. t.-c. 26. §-a értelmében két tanú, vagy egy másik közjegyző jelenléte lett volna szükséges, — ez azonban elmaradt. A magyar nyelven szerkesztett okirat záradékában tanúsíttatott, hogy a közjegyzőnek erre vonatkozó jogosítványa alapján