Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

i3« Magánjog Tény vázlat: Felperes keresetében azt adta elő, hogy az alperestől, ki törvényes neje, de akitől különváltan él, 1900. év április havában megvásárolta az a.-i sz. tjkvben felvett hr. számú ingatlanoknak alperest illető felerészét, s az 1740 koronát tevő vételárt különböző részletekben nevezettnek ki is fizette. Ámde, miután az adásvételi szerződés házastársak között létesült, de közjegyzői okiratba foglalva nem lett, érvénytelen, s neje — az alperes — az eladásról részére közjegyzői okiratot kiállítani vonakodik; felperes kérte alperesnek a vételár visszafizetésében elmarasztalását. Alperes vitatása szerint a szerződés érvényes, mert megállapodásuk az volt, miszerint felperes az ingatlanokat nem a maga, hanem gyermekeik részére veszi meg, ily értelmű szerződés kiállítására mindig kész, de azt meg felperes nem akarja elfogadni. Az elsöbiróság a felvett vételár visszafizetésére kötelezte az alperest a következő indokolással: Vitán kívül áll, hogy a vételi szerződés a peres felek között létesült, s minthogy közöttük a házassági kötelék felbontva nincs, az 1886: VII. t.-c. 22. §-a értelmében annak érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik. Miután azonban a vételi szerződés ily okiratba foglalva nem lett, akár a maga javára, akár gyermekei részére kötötte is azt meg a felperes, — érvénytelen, s a már idézett törvényszakasz utolsó bekezdése értelmében alperes visszaszolgáltatni köteles azt az értéket, melyet felperestől ennek az érvénytelen szerződésnek az alapján felvett. A másodbiróság az elsőbíróság marasztaló ítéletét azzal a indokolással hagyta helyben, hogy: ha még valónak vétetnek is alperesnek azon állítása, hogy köztük 1900 év április havában az a megállapodás jött létre, mely szerint az alperes ingatlanait nem a felperes, hanem közös gyermekeik részére adja el, felperes a vételárt kifizeti s köteles lesz az ingatlanokat gyermekeik nevére iratni, amivel egyidejűleg viszont jogosítva lesz saját javára az elidegenítési és terhelési tilalmat feljegyeztetni, a haszonélvezeti szolgalmi jogot pedig bekebeleztetni: akkor is kétségtelen az, hogy a házastársak közt létrejöttnek állított ezen jogügyletben peres felek nemcsak közös gyermekeik vagyoni viszonyait kívánták szabályozni, hanem