Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

S\erxpdés 137 abban az esetben, ha a felek abban egyeznek meg, miszerint a szóbeli uton keletkezett megállapodásról utóbb írásbeli szerződés állíttassák ki, az írásbeli szerződés kiállításának valamelyik fél részéről való megtagadása avagy nem teljesítése a szóbeli szer­ződés hatályára, illetve a szerződés érvényére csak abban az esetben bir befolyással, ha a felek a szóbeli megállapodás érvé­nyét kifejezetten attól teszik függővé, hogy az írásba foglaltassák és az írás a felek által aláirassék. Jelen esetben azonban a felebbezési bíróság ítéletének tény­állásában nincsen megállapítva az, miszerint peresfelek a szóban­forgó bérleti szerződés tekintetében létrejött szóbeli megállapodás érvényét a megállapodásnak később írásba foglalásától tették volna függővé ; de e tényállás szerint alperesek a perben' nem is állították azt, hogy a szerződésnek írásban kiállítása a jogügylet érvényességének feltételéül köttetett volna ki, s ennélfogva a fellebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt az által, hogy a bérleti szerződés létrejöttének megállapításánál a szerződés írás­beli kiállításának elmulasztását tekintetbe nem vette és a szer­ződés létrejöttét egyéb tények számbavételével tartotta bizonyí­tottnak. A panaszok alaptalanok lévén, a másodbíróság által meg­állapított tényállásra alkalmazott az a jogszabály, hogy a visz­terhes szerződésben résztvettek a szerződés megszegése által oko­zott kárért felelősek, teljesen elegendő alapot képez arra: hogy a felperesek javára, a szerződést megszegő Il-od r. alpe­res és az együtt szerződött I-ső r. alperes kártérítési kötelezett­sége kimondassék. javára jön létre anélkül, hogy a házastársak magukra nézve egy­mással szemben jogokat és kötelezettségeket megállapítanának, a szerződés érvényéhez közjegyzői okirat nem kívántatik. Ily ok­irat még akkor sem szükséges, ha abban az egyik házastárs javára elidegenítési és terhelési tilalom van kikötve, mivel ezekkel csupán a gyermekek és nem a házastársak lesznek kötelezve. E. H. 1906. évi április hó 20-án 7902/1904. P. sz. Elnök: Istvánffy József kir. kúriai bíró. Előadó: Witt László a kir. Kúriához kisegítőül beosztott ítélő­táblai bíró. 67. szám. Házsstársak közötti szer- • • • ződés. Ha a szerződés a házastársak közt ugyan, de ezek gyermekei

Next

/
Oldalképek
Tartalom