Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

Sierxpi jog 121 és végleg elhatároltnak nem tekintette, hanem ebben a vonatkozásban is a törvény célját s a törvényhozó szándékát tartva szem előtt, a nyomdai és grafikai többszörözési módszereken kívül a többszörözésre alkalmas bármely másnemű módszerre kiterjeszteni kívánta, tehát minden oly erőművi eljárásra is, mely a szellemi művet sok példányban, érzékeink által felfogható alakban akként rögzíti meg, hogy azt tartós használatra visszaadni (reprodukálni) képes. Az ezzel ellenkező felfogás nyilván oda vezetne, hogy a folyton fejlődő mechanika terén keletkező új többszörösítési eszközök módot nyújtanának arra, hogy a törvényben statuált tilalmat könnyen megkerülni, s a szerzők jogait azok anyagi károsításával kijátszani lehetne. Ha állana az, amit az alperesek vitattak, hogy a gépi többszörözéshez a törvény a szellemi műnek a többszörözéssel előállított termékből szemlélet útján való kiválthatóságát, illetőleg elolvasás útján való felismerhetőségét kívánná meg : akkor a zeneműveknél a gépi többszörözés a vagyoni értékesítés céljaira, — a zeneileg képzett egyéneket kivéve — nem szolgálhatna, mert tudvalevő, hogy a nagyközönség a zenemüvet nem a nyomtatott vagy irott kottából, hanem csak az előadásból élvezi. A törvény pedig a gépi többszörözés jogát a zeneműveknél is a szerzői gondolat lehető kizsákmányolása céljára biztosította a szerző részére, ami azonban csak úgy lehetséges, ha a gépi többszörözés arra szolgál csupán eszközül, hogy a zenemű minél több példányban megrögzítse a zenei gondolatot, s azt ily alakban tartós használatra lehetővé, s a zenei élvezet nyújtására képessé tegye. Való ugyan, hogy a kérdésben lévő készülékeknél a hang felfogására és visszaadására hivatott lemezek és hengerek, ha a hang kiváltására szolgáló gépezettel működésbe hozatnak, a zenemű előadását adják vissza, s így az alperesek érvelése szerint, ha ez az előadás útján való visszaadás nem nyilvánosan történik, ép úgy megengedettnek volna elismerendő, mint ahogy szabad valamely dalnak eléneklése vagy eljátszása a szerző engedelme nélkül nem nyilvánosan. Ámde ez az érvelés szem elől téveszti azt, hogy zeneműveknél az előadás megrögzítése egy s ugyanazon jelentőségű magának a zeneműnek megrögzítésével mert a zenemű célja az, hogy előadás, illetőleg eljátszás útján hallhatóvá, s ekként élvez-