Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

120 Magánjog A szerzői jogi törvény r. §-a szerint, mely a 45. §. rendelkezése folytán a zeneművekre is megfelelően alkalmazandó, úgy az írói, mint a zeneműveknél a gépi többszörözés, közzététel és forgalomba helyezés kizárólagos joga a szerzőt illeti, és ha ezek bármelyike a jogosult beleegyezése nélkül történik, az 5. §. szerint ez bitorlásnak tekintendő és tilos. Ezeket a jogosítványokat a törvény csakis a közérdek szempontjából szorítja meg, araidőn részletesen felsorolja mindazon kivételes eseteket, amelyeket az 5. §. abszolút tilalma alól kifejezetten kivesz. A kivételek közt azonban a zenen: "íveknek mechanikai visszaadását eszközlő géphangszerekről említés egyáltalán nem tétetik, még olyanokról sem, melyek a törvény alkotása idején már minálunk is ismertek. Ezzel szemben vizsgálat tárgyává az teendő, vájjon valamely védett zeneműnek fonográf-hengerre, vagy. ariszton-lemezre történő átvitele egyértelműnek vehető-e a törvényben említett gépi többszörözéssel ? Erre vonatkozólag félreismerhetetlen útmutatásul szolgálhat a miniszteri törvényjavaslat további indokolásának az a kijelentése, mely szerint: «a gépi munkával való többszörözés álalános kifejezése a törvényjavaslatnak)). Nem ellenkezik e kijelentéssel, hanem csak magyarázza azt és megvilágítja a gépi többszörözés fogalmának a törvényhozó által adni kivánt jelentményét az, hogy a törvényjavaslat indokolása «a gépi munkával való többszörözés)) alatt a tipographián kívül a nyomdai iparnak mindazon számos találmányát érti, melyek a többszörözésre alkalmazhatók; a törvény ebbeli szándékát pedig még világosabban feltüntetve látja az 5. .második pontjával, mely szerint még a leírás is, — az, ott jelzett módon — bitorlást képezhet. Az írói és zenei gondolat rendszerinti megrögzítését s ekként való közlését képező nyomtatás és leírásnak, mint gépi többszörözési eszközöknek csupán kiemelése az indokolásban? de át nem vitele a törvénybe, hanem a törvénynek a gépi többszörözés tekintetében semmi megkülönböztetést és kivételt nem tevő általános kijelentése tehát arra enged okszerű következtetést, hogy a törvényhozás a gépi többszörözés fogalommeghatározását abban a keretben, amelybe azt az indokolás belefoglalja, kimerítettnek