Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

n8 Magánjog J9btás jogosulatlan ; vagyis az 1884: XVI. t-c. 7. í;-ában foglalt rendelkezésekbe ütközik. Ennek a szakasznak a jelen esetre egyedül alkalmazandó 3. pontja szerint annak, hogy a fordítás jogosulatlannak tartassák, első feltétele az, hogy a szerző az eredeti mű címlapján, vagy elején a fordítási jogot magának fenntartotta légyen. A fordítási jog védelmének ez a feltétele azonban a szóbanlevő műre nézve fenn nem forog, mert annak címlapján vagy elején az, mikép a szerző a fordítási jogot magának fenntartotta, kitéve nincsen; ezt pedig nem pótolja a C. alatti címlapjának második oldalára vezetett e kifejezés: «Alle Rechte vorbehaltenw; vagyis «minden jog fenntartva)); mivel abból, hogy a törvény a szerzőt megillető egyéb jogok védelmét azok fenntartásához sehol sem köti, nyilvánvaló, hogy a felhívott szakasz határozottan azt kívánja meg, mikép a szerző által a «fordítási jog» tartassék fenn. Ezek szerint a C. alattinak az alperesek által eszközölt fordítása, s annak a felperes beleegyezése nélkül történt közzététele a szerzői jog bitorlásának tekinthető nem lévén, a másodbíróságnak a keresetet elutasító ítélete ezen okoknál fogva volt helybenhagyandó. Zenemü 56. szám. többszörözése. A törvény által védett zeneműveknek fonográf-hengereken, vagy ariszton-;emezeken való többszörözése és forgalombahozatala : a szerzői jog bitorlása. E. H. 1909. évi április hó 15-én 5392/1908. P. sz. Elnök: Illés Jenő kir. kúriai b'ró. Előadó : Balázsovich József kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Dr. K. P. tanár és zeneszerző beperelte S. Á. és testvére cég I., S. A. II. és S. D. D. Ill-ad r. alpereseket szerzői jog bitorlása címén amiatt, hogy a felperes által a «János vitéz* című daljátékához szerzett 6 darab zeneszerzeményt az alperesek fonográf-hengerek s ariszton-lemezek alakjában jogosulatlanul sokszorosították és forgalomba hozták. A perben a vita főleg a körül forgott, hogy vájjon a védett zeneműnek fonográf-hengerre s ariszton-lemezre való átvitele a szerzői jogról szóló törvényben körülírt gépi többszörözés fogalma alá vonható-e vagy nem ? A b.—i kir-. törvényszék megállapítja azt, hogy azáltal