Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

"4 Magánjog ősiségi rendelet 22. §-a (az erdélyi részeket illetőleg 21—25. §-ai) értel­mében elenyészettnek nem tekinthető. T. H. 13. sz. 1884 évi június hó 23-án Elnök : Daruváry Alajos kir. kúriai tanácselnök. Előadó : Szentgyörgyi Imre kir. kúriai bíró. Az ősiségi nyiltparancs 22. és 23. (az erdélyi részekre vonat­kozó nyiltparancs 21—25.) §-aiban érintett zálogváltási idő a zálogbaadás (zálogos szerződés kelte) napján, vagy az arra követ­kező napon veszi-e kezdetét? A nyiltparancsbani egy évi zárhatáridő a zálogítás napjá­nak megfelelő napon lejárt-e ? Ennek folytán a visszaváltási jog elenyészett-e, ha a kere­set az elzálogítás napjának megfelelő naptári napon adatott be ? (6068/1883. P. számhoz.) Határozat: A zálogbaadás napjának megfelelő naptári nap a visszaváltási kereset beadására rendelt záros egy évbe nem számítandó be. A zálogbaadás (a zálogszerződés) napjának megfelelő nap­tári napon beadott kereset nem elkésett, a kereseti jog ez eset­ben az ősiségi rendelet 22. §-a (az erdélyi részeket illetőleg 21—25­§-ai) értelmében elenyészettnek nem tekinthető."; Indokok: A zálogszerződésben, illetőleg a törvényes szabá­lyokban megállapított zálogos idő a zálogbaadás napjának meg­felelő naptári napon még nem járt le azért, mert a zálogtartó ezen nap letelte előtt a birtok kiadására nem kötelezhető, követ­kezve ezen kötelezettségnek megfelelő jognál fogva felperes a zálog kibocsájtását elébb nem követelheti, mint az azt követő napon. Az ősiségi rendeletek idézett szakaszai értelmében a vissza­váltási jog a zálogos idő letelte után egy év alatt lévén érvé­nyesítendő, ezen év az napon még nem járt le, és így az érintett napon beadott keresettel érvényesített jog sem tekinthető elenyé­szettnek. 8. Szerkői jog. írásmű 54- szám. tánzata. írói mű gépi többszörözésének fogalma alá nemcsak a szó­szé rint (egészben vagy részben) való többszörözés esik, hanem az

Next

/
Oldalképek
Tartalom