Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

n- Sieriöi jog 115 olyan utánzatra is ez a szempont irányadó, amely az utánzott művel szemben önálló műnek nem tekinthető. Szerzői jog bitorlása terheli a könyvkereskedőt is, aki jóllehet módjában állhatott meggyőződést szerezni arról, hogy a neki bizományba adott versenymű az eredeti szerző jogai szempontjából nem ütközik-e a törvény tilalmába, ezt a gondosságot menthető ok nélkül elmulasztván, a kérdéses műnek bizományba vett példányait ennek dacára, tehát szándékosan és üzletszerűleg árusította. E. H. 1906. évi november 11021^07059/1905. P. sz. Elnök: Frink Endre kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Balázsovich József kir. kúriai biró. Tény vázlat: Az elsőbíróság ítéletében megállapította, hogy az I. r. alperes azon cselekménye által, hogy felperesnek ((Esküdtbíróság)) és ((Főtárgyalás)) című munkáit beleegyezése nélkül kérdés és feleletek alakjában összeállítva sokszorosította s a kőnyomatu példányokat forgalomba hozta, továbbá a Il-od és Ill-ad r. alperes azon tényük által, hogy az említett kőnyomatu példányokat bizományba véve részint Budapesten, részint Kolozsváron forgalomba hozták, felperes sérelmére szerzői jog bitorlását követték el. A másodbíróság az elsőbíróság ítéletét az I. és Ill-ad r. alperesekre vonatkozó felebbezett részeiben helybenhagyta a következő indokolással: Felperes ((Esküdtbíróság)) és ((Főtárgyalás» című műveinek az I. r. alperes által kiadott művel való összehasonlításából megállapítható, hogy az utóbbi mű a felperes műveinek nyomán készült; mert beosztásban, sorrendben azokat követi és azokban a részekben, ahol nem a törvény rendelkezései vannak közölve, hanem amelyekben felperes a tárgyaló intézmények történelmi fejlődését és más államok hasonló intézményeit ismerteti, — és a magyar törvényt tudományos feldolgozásban, magyarázásban és kritikai értelmezésben tárgyalja — egészben a felperes műveiben elfogadott módszert és rendszert követi, és az azokban megnyilvánuló fejtegetési módot, gondolkodást és felfogást tükrözi vissza. Ehbjez járul az elsőbíróság által helyesen kiemelt az a körülmény, hogy a könyvön az van feltüntetve: ((kolozsvári használatra.)) Minthogy pedig írói mű gépi többszörözésének fogalma alá nemcsak a szószerint (egészben vagy részben) való többszörözés esik, hanem az olyan utánzatra is e szempont az irányadó, amely az utánzott művel szemben önálló műnek ne tekinthető :uiennél8*