Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

Ürbér és hasonló jogviszonyok 107 jogot akképen rendezték, hogy az egyes úrbéri telkek után járó legelőilletménnyel egybekapcsolt legeltetési jogot a kültelkek birtokosainak biztosították, az idők folyamán a külsőségtől el­szakadt beltelkek birtokosait pedig a legeltetési jog gyakorlatá­ból kizárták. Ez az állapot áll fenn jelenleg is a 237. sz. telekjegyzőkönyv­ben Sz. M. és Sz. T. tulajdonául felvéve volt fél úrbéri telekre nézve is. Az ezen fél úrbéri telekhez tartozó ház és belsőség ugya­nis még most is az előbb nevezettek telekkönyvi tulajdonát képezi, a külső fél úrbéri telket azonban az idők folyamán eladták, s ezen külső birtok jelenleg több telekjegyzőkönyvbe lejegyezve az alperesek, illetve jogelődeik nevén áll, s ezen külső fél úrbéri telek után járó kétholdnyi legelőilletménnyel kapcsolatos legel­tetési jogot kizárólag az alperesek, mint a külsőség birtokosai gyakorolják. Sz. T. mint az időközben elhalt Sz. M.-nénak egyik örököse, keresettel lép fel az alperesek ellen, s őket a 237. számú telek­jegyzőkönyvben felvéve volt fél úrbéri külső telekre eső legelő­illetmény birtokba adására kéri köteleztetni azon a jogalapon, hogy alpereseket a legelőilletményre semmi jog sem illeti, mert az i87i:LIII. t.-c. 56. §-a értelmében a legelőilletmény a belső­ség tartozékának tekintendő, alperesek tehát a külső féltelek megvételével a legelőilletményt eo ipso meg nem szerezték, hanem az továbbra is a felperes tulajdona, mint a tulajdonát iépező belsőteleknek a tartozéka. .4 n.—i kir. törvényszék felperest keresetével elutasítja. Indokok: A perben ügydöntő kérdés az, hogy az úrbéri legelőilletmény a belsőségnek, vagy pedig a kültelki állomány­nak képezi-e a kiegészítő részét ? Ezen kérdés megbírálásánál az úrbérre vonatkozó anyagi jogszabályok szolgálnak kiindulási pontul. A Torontál, Temes és Krassó vármegyékből állott úgyneve­zett «temesi bánság)) területén az úrbéri viszonyok nem a Mária Terézia-féle általános úrbéri rendelettel, hanem az ettől sok tekin­tetben eltérő 1780. évben kiadott különleges úrbéri rendelettel, :ÍIZ úgynezezett urbárium banaticum-mal szabályoztattak. A Mária Terézia-féle általános úrbéri rendelet s az urbárium

Next

/
Oldalképek
Tartalom