Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 2. kötet. Kötelmi és öröklési jog (Budapest, 1930)

.9.96'. 8. S zerződési ajánlatot abban az éri elemben kell venni, amin! azt annak a félnek, akihez intézték, a körülmények méltatásával az élet felfogása szerint értenie kellett. Ugyanez áll megfelelően az elfogadó nyilatkozatra. Ez a szabály nem érinti a nyilatkozattevőnek azt a jogát, hogy nyilatkozatát a tévedésre vonatkozó szabályok szerint megtámadja, ha maga más értelemben vette. 997. §. Szerződés nem jön létre, ha a felek szerződési nyilatkozatai nem egyeznek meg, vagy ha valamelyik fél nyilatkozatát a felek az előbbi §. 1. bekezdésének szabályától eltérő más-más értelemben vették. A kölcsönös félreértés folytán megkötöttnek vélt szerződés azonban, ha a félreértés felismerése utóin az egyik fél a másiknak fel fogóisóihoz azonnal hozzájárul, ebben az értelemben visszahatóan érvényre emelkedik. A: előbbi bekezdés szabályai abban az esetben is állanak, ha az eltérés vagy a félreértés a szerződésnek csak egyes pontjára vonatkozik. De ha a körülményekből megállapíthatni, hogy a felek a szerződést e pont nélkül is megkötötték volna, a szerződés egyebekben megáll, az elintézetlen pontra nézve pedig szükség esetében a bíróság méltányosság szerint határoz. 998. §. A szerződési nyilatkozat érvényességét a nyilatkozat tal ellenkező titkos fenntartás nem érinti. 999. §. Oly szerződés, amelyet a felek színleg kötnek, semmis. Ha a színlelt szerződés más jogügyletet palástol, a palástolt jogügylet érvényességét a reá vonatkozó szabályok szerint kell megítélni . Színlelt iróisbeli szerződést kötő felek egyetemlegesen felelitek azért a kárért, amelyet harmadik személy véletlenül azáltal szenved, hogy a szerződés érvényességében megbízik. 1000. §. Oly szerződés, amellyel az egyik fél valamely vagyontárgyat bizalmi viszony alapján azzal a kikötéssel ruház át a másik félre, hogy ez az átvett vagyontárgyat meghatározott körülmények között visszaszolgáltatni köteles, kétség esetében néni esik a színlelt szerződéssel egy tekintet alá. 1001. §. Nem komolyan tett szerződési nyilatkozat, amelyet abban a feltevésben tettek, hogy nem komoly voltóit a másik fél fel fogja ismerni, semmis, ha ez azt felismerte; ellenkező esetben a tévedésre vonatkozó szabályok szerint megtámadható. 1002. §. Aki szerződési nyilatkozatának megtételekor lényeges tévedésben volt. megtámadhatja nyilatkozat óit, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette, vagy ha a másik félre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség káromolnék. Lényeges a tévedés, ha a szerződés tartalmát érintő oly körülményre vonatkozik, amelyet a közfelfogás ily szerződés kötésénél fontosnak tart, hacsak ki nem tűnik, hogy az adott esetben a tévedő fél nem tartotta annak. Más körülményre vonatkozó tévedés akkor lényeges, ha a másik fél felismerhette, hogy a tévedő fél akaratelhatározására döntő hatása van. 24 —