Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 2. kötet. Kötelmi és öröklési jog (Budapest, 1930)

1003. §. A tévedésre alapított megtámadás szabályai megfelelően állanak abban az esetben, ha távirat útján tett szerződési nyilatkozat elferdítve érkezik a címzetthez. A címzettet, ha a távirati közlésre ő adott okot, úgy kell tekinteni, mint aki a tévedést okozta. Szóbeli üzenet út^án lett szerződési nyilatkozat elferdítése esetére az 1. bekezdés szabályai csak abban az esetben állanak, ha a nyilatkozattevő a másik felet arról biztosította, hogy az üzenetvivő szavában megbízhatik. Más esetben az üznetvivőtől elferdített szóbeli nyilatkozatot lényeges tévedés miatt a megtámadás további előfeltételei (1002. §. 1. bekezdése) nélkül is meg lehet támadni. 1004. §. Ha mind a két fél ugyanabban a téves feltevésben kötötte meg a szerződést s a tévedés lényeges, bármelyik fél a megtámadás további előfeltételei (1002. §. 1. bekezdése) nélkül is megtámadhatja szerződési nyilatkozatát. 1005. §. Aki szerződési nyilatkozatát a tartalomra vonatkozó lényeges tévedés miatt jogosult megtámadni, köteles a szerződést abban az értelemben állani, amint azt maga értette, ha a másik fél a megtámadás után. vagy ha a megtámadási szándékról előbb értesült, az értesülés után a szerződés tartalmához akként járul hozzá, amint azt a tévedő fél értette. 1006. §. Az a fél, akit a másik fél csalárd megtévesztéssel va9y jogellenes fenyegetéssel hirt rá a szerződés megkötésére, mt giámodhatja szerződési nyilatkozatát. Harmadik személy ily cselekménye csak akkor lehet alapja a megtámadásnak, ha a másik fél a szerződés megkötésekor tudhatott a cselekményről, vagy ha a szerződésből ingyenes előny nagy aránytalan nyereség háramolnék reá. 1007. §. Csalárd megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés esetében a sértettnek joga van a szerződési nyilatkozat megtámadása helyett a sértőtől a tiltott cselekményekre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelni. Kártérítést követelhet a sértett a szerződési nyilatkozat megtámadása esetében is, amennyiben megtámadás útján a kárt nem lehet elhárítani vagy jóvátenni. 1008. §. Ha a. szerződés akarat hiánya miatt oly féllel szemben van helye megtámadásnak, akit vétkesség vagy a tévedés okozása nem terhel, a megtámadó, bár maga is vétlen, köteles a másik félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. Ha a megtámadott a szerződés megkötésekor a megtámadhatóság okáról tudott vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudott, vagy ha a tévedést vétkesen okozta, a vétlen megtámadónuk ö köteles a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. Kölcsönös vétkesség esetében az a fél tartozik a másiknak arányos kártérítéssel, akinek vétkessége súlyosabb. Ha a tévedést a megtámadott vétlenül okozta, tőle a vétlen megtámadó, ő pedig a vétkes megtámad ót ól kártérítést követelhet'' - 25