Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 2. kötet. Kötelmi és öröklési jog (Budapest, 1930)

b) Házasságközvetítési díj. 70. sz. EH. A házasság erkölcsi és társadalmi jellegénél fogva nyerészkedésre irányult közvetítés tárgyául nem szolgálhat, minélfogva házassági közvetítési díj bjfói utón meg nem Ítélhető. c) Válólevél kiszolgáltatása. 71. EH. Az a kötelezettség, hogy a férj a házasság jogerős felbontása után legfeljebb két hóifap alatt a zsidó vallás szerint megkívánt válólevelet felszólításra nejének kiszolgáltatni tartozik, mint tisztán valláserkölcsi kötelesség, birói utón ki nem kényszeríthető, s igy birói úton érvényesíthető kötelem alapja nem lehet; következéskép ennek a kötelezettségnek biztosítására kötbér érvényesen ki nem köthető. <!) Katonai házassági biztosíték elvonása. 72, EH. Tényleges szolgálatban álló katonatisztnek nősüléséné] a kötendő házasság anyagi biztosítása a közérdek szempontjából kívántatván meg, ezen közjogi tekintet alá eső érdekre tekintettel az ezzei ellentétben álló minden olyan jogügylet, mely a felek akarata szerint arra irányul, hogy a házassági biztosíték rendeltetése elől elvonassék, érvénytelennek tartandó, mert az ilyen jogügylet nyilvánvalóan a közérdek szempontjából fennálló tekintetek kijátszását célozza. Ezen alapon érvénytelen a katonatisztnek vagy nejének lemondása a nősülési biztosíték jövedelméről Mégis azonban a katonai nősülési biztosíték céljára és rendeltetésére való figyelemmel az a kamatjövedelem, amely az ennek fizetésére kötelezett féltől a lejárat után késedelem nélkül nem igényeltetik, később már nem lesz keresettel érvényesíthető. e) Törvényes házasságban élő férfival folytatott ágyassági viszonyból származtatott munkabérkövetelés birói uton nem érvényesíthető, mert ilyen ágyassági viszony létesítése és fenntartása a jó erkölcsökbe ütközőnek tekintendő. (III. 798/1927. Elvi élü!) f) A lánckereskedés. A 3678/1917. M. E. számú rendelet 13. §-ában felsorolt közszükségleti cikkek közé tartozó árunak a fogyasztóhoz nem szükséges közbenső vagyis láncolatos kereskedéssel való juttatása árdrágítás, tehát ez a vételügylet, függetlenül attól, hogy az eladó és a vevő ilyen árú adásvételére jogosító iparengedéllyel rendelkező hivatásos kereskedő volt-e, a 3678/1917. M. E. számú rendelet hatályba léptének időpontja, azaz 1917. évi október hó 15. napja előtt is a törvényes tilalomba ütközött, minek folytán az ilyen ügylet érvénytelen, annak jogi hatása semmi irányban sincs, miből következik, hogy annak alapján a szerződő fél még (dnban az esetben sem követelhet teljesítést, vagy kártérítést, ha a jogügylet megkötésénél jóhiszeműen járt el. A törvényes tilalomba ütköző jogügylet hatálytalansága folytán az előbbi állapot visszaállításának van helye, miből folvóan mindegyik fél a másiknak visszatéríteni köteles azt, amit a jogügylet folytán kapott (IV. 9340/1926.) Ennek következtében egyik fél sem tarthatja meg a másik fél által tényleg teljesített azt a szolgáltatást (vételárelőleget, fog14 —