Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 2. kötet. Kötelmi és öröklési jog (Budapest, 1930)

kilót), amelyre az ügylet érvénytelenségénél fogva jogos igénye nincs és amelynek megtartása a jogtalan gazdagodásra vonat kozó jogszabályokba és a jó erkölcsökbe ütköznék. (IV. 4555> 1921.) g) Az iparszabadság korlátozása. Az anyagi jogszabályok értelmében az ipar önálló szabad gyakorlását — különösen üzletátruházással kapcsolatban és nem megokolatlannl hosszú időre szóló kikötések mellett — a felek komoly okból szerződésselvkorlátozhatják annyiban, hogy ez a szerződés az illetőnek megélhetését méltánytalanul ne gátolja; az ezzel ellenkező oly versenytilalmi kikötés azonban, amely valakit foglalkozásának gyakorlásában akár a közérdek, akár a saját gazdasági érdeke szempontjából komoly indok nélkül súlyosan, méltánytalanul vagy túlságosan gátol, a jó erkölcsökbe ütközik és mint ilyen semmis. (IV. 4936/1927.) 450. EH. A bíróság hivatalból tartozik vizsgálni, hogy az ügylet megkötése nem ütközik-e a megrendelések gyűjtését korlátozó 19()():XXV. t.-c.-be és az annak alapján kibocsátott miniszteri rendeletbe. Kivétel. Az 1900. évi XXV. t.-c. 1. §-ában megbatározott tilalom alá közvetlenül az iparosboz vagy kereskedőhöz intézeti egyes megrendeléseknek megbízott által való átvétele vagy teljesítése nem esik. Ennek a kivételes rendelkezésnek feltételeit a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által 27.483/1901. szám alatt kibocsátott rendelet 4. §-a szabja meg. (IV. 947/1927. sz.) Erkölcstelenül elért vagyoni előny megosztása. A célzata szerint erkölcsbe ütköző módon elért vagyoni előny megosztására irányuló kereseti igény és az annak alapjául szolgáló megállapodás jogi oltalomban nem részesülhet. (V. 712€/1923. Elvi élű!) A szolgáltatás visszakövetelése. Abban az esetben, ha a szolgáltatást teljesítő fél a teljesítéssel a másik féllel hasonlóan vétett a törvény tilalma ellen, a teljesített szolgáltatás visszakövetelésének csak annyiban van helye, amennyiben ezt az eset körülménveire való tekintettel a méltányosság megkívánja. íIV. 1 793/1928.) Gazdagodás turpitudo duplex esetén. Ha a szerződés létrejöttében turpis causa mind a két felet térbeli, ennek csak az a következménye, hogy az ilyen ügylet teljesítését egyik fél sem követelheti, de nem szolgálhat alapul arra, hogy az egyik fél megtarthassa a másik fél részéről tényleg teljesített azt a vagyoni szolgáltatási, amelyre az ügylet érvénytelenségénél fogva jogos igényt nem támaszthat. (IV. 5630/1923.) Yisszakövetelési jog kizárása, egyenlő értékű gazdagodással. Kétoldalú turpitudoval terhelt jogügyletből kapott szolgáltatást az általános anyagi jogszabályok értelmében csak abban az esetben kell visszaadni, ha a szolgáitatás megtartása a hozzá jutott leiét a másiknak hátrányára méltánytalanul gazdagítaná. Az egyenlő értékű juttatás azonban az alaptalan gazdagodás fenn— 15