Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 2. kötet. Kötelmi és öröklési jog (Budapest, 1930)

Ugyanez áll az olyan követelésre, amely onnan ered, hogy harmadik személy játékból vagy fogadásból származó veszteség biztosítása vagy kiegyenlítése céljából a nyerővel szemben kötelezettségei vállalt, vagy hogy teljesítése következtében az ily követelés a vesztessel szemben a teljesítőre szállt át. 979. §, Ha játékból vagy fogadásból eredő követelés biztosítására vagy kiegyenlítésére a vesztes a nyerőnek váltót vagy más oly kötelező okiratot adott, amelynek harmadik jóhiszemű birtokosával szemben az alapul szolgáló jogviszonyból merített kifogásnak nincs helye, a váltó vagy más okirat továbbadása esetében a vesztes a nyerőtől követelheti, hogy ez őt a harmadikkal szemben fennálló kötelezettsége alól mentesítse. Ugyanez áll, ha a vesztes a nyerővel létesített megegyezés alapján ily követelés biztosítása vagy kiegyenlítése céljából harmadik személy irányában közvetlenül kötelezettséget vállalt. E jogával a vesztes csak addig élhet, amíg az elvállalt kötelezettséget nem teljesítette. Ha a harmadik személy kielégítése előtt a nyerőt a mentesítésre felhívta, a nyerőtől annak az öszszegnek megtérítését követelheti, amelyet a harmadiknak fizetni kénytelen. 980. §. A játékból és a fogadásból eredő követelésre az előző §-okban megállapított szabályokat megfelelően alkalmazni kell más oly követelésekre is, amelyeket a törvény birói úton nem érvényesíthetőnek nyilvánít. Hatóságtól engedélyezett sorsjátékra és kisorsolásra a játékhói és a fogadásból eredő követelésre az előző §-okban megállapított szabályok nem terjednek ki. 981. §. Ha szolgáltatás meghatározása a szerződő felek egyikét illeti, ennek méltányosság szerint kell a szolgáltatást a másik félhez' intézett nyilatkozattal meghatároznia. Méltánytalan meghatározás a másik félre nem kötelező. Ha a meghatározás méltánytalan, vagy ha a fél a meghatározással késlekedik, a szolgáltatást a bíróság határozza meg. 982. §. Ha a megígért viszontszolgáltatás terjedelme nincs meghatározva, a meghatározás kétség esetében azt a felet illeti, akinek a viszontszolgáltatás jár. 983. §. Ha a szolgáltatás meghatározása harmadik személyre van bízva, a harmadik személy a meghatározó nyilatkozatot bármelyik félhez intézheti. Kétség esetében azt kell tartani, hogy a szolgáltatást méltányosság szerint kell megh(dározni. Ebben az esetben a meghatározás csak nyilvánvaló méltánytalanság esetében nem kötelező: ha a meghatározás nyilvánvalóan méltánytalan, vagy ha a harmadik személy a meghatározásra nem képes, nem hajlandó, vagy azzal késlekedik, a szolgáltatást a bíróság határozza meg. Ha a szolgáltatás meghatározása a harmadik személy szabad tetszésére van bízva s ez a meghatározásra nem képes, nem hajlandó, vagy azzal késlekedik, a szerződés hcdálytalan. Ha a szolgáltatás meghatározására többen vannak hivatva. 12 —