Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 2. kötet. Kötelmi és öröklési jog (Budapest, 1930)

Nem követelhet kártérítést, <iki a lehetetlenséget a szerződés megkötésekar maga is ismerte vagy csak súlyos gondatlanságból nem ismerte. 972. §. Törvényes tilalomba ütköző szerződés, amennyiben a törvény mást nem rendel, semmis. Ilyen szerződést is érvényesen lehet megkötni arra az esetre, ha a 1 örvényes tilalom megszűnik. A tilalomba ütköző semmis szerződés megkötéséből eredő kár megtérítésére ugyanazok a szabályok irányadók, mint az előbbi §. szerint a szolgáltatás lehetetlensége miatt semmis szerződésre. 973. §. A jogerkölcsbe vagy a közrendbe ütköző szerződés semmis. 974. Semmis az oly szerződés, amellyel valaki jöiöbcli vagyonának vagy ily vagyon hányadrészének átruházására vagy haszonélvezettel terhelésére kötelezi magát. Ha ily szerződést meglévő vagyonra kötnek, a szerződés érvényességéhez közokirat vagy hitelesített magánokirat szükséges. 975. §. Semmis az olyan szerződés, amellyel valaki arra kötelezi magát, hogy bizonyos végintézkedést tesz vagy nem tesz. visszavon vagy nem von vissza. 976. §. Semmis az olyan szerződés, amelyet harmadik, még élő személytől várt öröklés tárgyában kötnek. Az örökhagyóval törvényes öröklési kapcsolatban álló személyek azonban öröklési várományuk tárgyában egymással közokiratban még az örökhagyó életében is érvényesen szerződhetnek. Ha az, aki a szerződésben öröklési várományának elidegenítésére vagy megterhelésére vállal kötelezettséget, nem korlátlanul cselekvőképes, a szerződéshez törvényes képviselőjének hozzájárulásán felül a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. 977. §. Semmis az a szerződés, amelyet valaki fogyatékos elmeiéin tséyű személlyel e fogyatkozását kihasználva kötött, ha a szerződés megkötésekor tudta, hogy abból a másik félre tetemes vagyoni kár vagy egyéb tetemes hátrány hárul. Semmis az a szerződés is, amellyel valaki másnak tapasztalatlanságát, könnyelnUíségét, függő vagy megszorult helyzetét vagy a nála elfoglalt bizalmi állását kihasználva, a maga vagy harmadik személy részére a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt vagy aránytalan nyereséget köt ki vagy szerez. Az 1. és a 2. bekezdés eseteiben a semmiségre a sérelmet okozó fél és harmadik személy csak akkor hivatkozhalik, ha a semmisségtől függő jogait a sértett fél érvényesítette. A sértett fél részére a szerződés alapfán ellene indított perben a bíróság hivatalból ügygondnokot rendel, ha úgy találja, hogy a sértett fél még mindig annak a körülménynek a hatása alatt áll. amelyet a sérelmet okozó fél a szerződéskötésénél kihasznált. 978. §. Játékból vagy fogadásból eredő követelést bírói úton nem lehel érvényesíteni. Az önkénfos teljesítés hatályos.