Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 2. kötet. Kötelmi és öröklési jog (Budapest, 1930)

hez képest nem várhatott, a szerződés elfogadó nyilatkozat nélkül is létrejön, mihelyt a másik fél az ajánlat elfogadásának szándékát más megfelelő módon nyilvánítja. Hogy ily esetben az ajjánlat el nem fogadással mikor veszti hatályát, azt az ajánlattevőnek kifejezett vagy feltehető akarata szerint kell megítélni* 957. §. A távollevők között kötött szerződés joghatásai, ha a szerződés létre jöveteléhez elfogadó nyilatkozat szükséges, az elfogadó nyilatkozat elküldésének időpontjában kezdődnek. 958. §. Árverés esetében a szerződés azzal jön létre, hogy az árverés alá bocsátott tárgyat a legtöbbet ígérő javára leütik. Az árverési ígéret hatálya megszűnik, ha más árverező magasabb ígéretet tesz, vagy ha az árverést befejezik anélkül, hogy a tárgyat a legtöbbet ígérő javára leütötték volna. Szóbeli árlejtés esetében e szabályok megfelelően állanak. 959. §. Ha a szerződés hatálya harmadik személy hozzájárulásától függ, a harmadik személy a felek bármelyikével szemben kijelentheti hozzájárulását vagy annak megtagadását, hacsak a törvény mást nem rendel vagy a felek megállapodásából más nem következik. A hozzájárulás hatályossága nem függ a szerződésre megszabott alak megtartásától. Az előzetes hozzájárulás (beleegyezés), hacsak az alapul szolgáló jogviszonyból más nem következik, a szerződés megkötéséig visszavonható. A visszavonást ugyanaizal a féllel szemben kell kijelenteni, akihez a hozzájáruló nyilatkozatot intézték. Az utólagos hozzájárulás (jóváhagyás) ellenkező kikötés vagy törvényi rendelkezés hiányában visszahat a szerződés megkötésének időpontjára, de nem érinti a jóváhagyó harmadik személy saját előző rendelkezéseinek vagy az ő jogán időközben végrehajtás vagy csődeljárás során tett rendelkezéseknek hatályát. Ha máshoz intézett egyodalu jognyilatkozat hatálya függ harmadik személy hozzájárulásától, az í—3. bekezdések szabályain felül megfelelően ugyanazok a szabályok állanak, mint a kiskorú részéről máshoz intézett egyoldalú jognyilatkozatokra. Joggyakorlat. Szerződés kötelező ereje (1), kötelem forrásai. (2—4.) í. A szerződés csak akkor kötelez, amikor a lelek minden lényeges pontra nézve megegyezésre jutottak (.Y. 577/191 7. Md. XI 183.) 2. A kötelmei létrehozza több személynek a kötelem megállapítását célzó teljesen egybehangzó akarata. (l)t. III. f. XIII. 12. 3. Kötelein forrása nemcsak szerződés, hanem oly tény (jogalkotó tények!) is lehet, amelynek a törvény vagy jogszokás szerint, hatálya van. (G. 327/1897. Dt. III. f. X. 99.) Ilyenek pl. a külsőleg megnyilvánuló cselekmények. (584/1905. Gr. II. 63.) Nemleges magatartás is lehet konkludens tény. (6085/922. Md. XVI. 67.) 6 —