Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 2. kötet. Kötelmi és öröklési jog (Budapest, 1930)

A felmerült perben a jogügylet jóváhagyásának csele forgotl lenn. A felperes atya, 1917. nov. '24-én eladta a felperes szőlőbirtokát, akivel a felperes 1918. szeptember 22-én elszámolt s aki az ingatlan vételárát saját folyószámlájára íratta át. Vevők a szőllőföldel a velük egy városban lakó felperes, tiltakozása nélkül három éven ál művelték, forgatták, beültették-. Felperesnek ebből a nemleges magatartásából helyesen következtetett a bíróság arra. hogy a felperes a vételhez hozzájárult. 4. Bon (kötelező jegy) is lehet kötelezettség önálló jogalapja. Ennél a hitelező a követelés jogcímét és az érték leolvasását bizonyítani nem tartozik. 11185/1888. Gr. VIII. 660. 1. T. im. 442.) Ni in tartozik a kötelem forrásai közé a birói Ítélet, amely nek jogerőre emelkedése után csak jogot megállapító ereje van. (Bp. tábla (i. 62/1899.) A jogerős végzéssel tudomásul vett birói egyezség azonban kivételesen lehet forrása uj jognak, ha abban a felek uj jogügy­letet foglalnak bele. (A részleteket 1. Kovács, i. m. 888/891. lap­jain.) ';. Viszonosság alapján idegen állam bíróságának jogerős Íté­lete is állapíthat meg jogot. (Pp. 414. §. L. bővebben Kovács: i. ni. II. kiad. 673—877. lap.) Ajánlat. 1. Kötelezettség nélküli ajánlat távollevők között. A kötele­zettség nélkül tett ajánlat elfogadásának visszautasítására vonat­kozólag ugyanazokat a szabályokat kell megfelelően alkal­mazni, amelyeket a K. T. az ajánlat elfogadására nézve előír; távollevők között tehát a szerződés a kötelezettség nélkül tett ajánlat elfogadása álapján létrejön, ha az ajánlattevő a beérke­zett elfogadási nyilatkozatot a válaszadásra szükséges idő alatt •> issza nem utasítja. (IV. 182/1921. Állandó gyakorlat.) 2. Jelenlevők közti ajánlat nyomban elfogadandó, a távol­levők közt tett ajánlat pedig azon időn belül, amelyen az aján­lattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között vár­hatta volna. (2081/1918. Md. XII. 175.) 3. Ajánlat a hagyatéki eljárás folyamán, egyezség nél­kül, csak egyezségi kísérletre tett ajánlatnak tekintendő, amely elfogadás nélkül semminemű kötelezettséget nem állapít meg 2501/922. Mt. II. 132.) 4. Versenytárgyalás csak akkor hoz létre kötelező viszonyt, ha az ajánlatot az érdekelt fél elfogadja. (7000/1916. Md. XII. 15.) Egyél) eset. Ha az ideiglenes szerződés véglegezése mindkét fél hibáján mult, sem kártérítésnek, sem a kapott foglaló meg­tartásának nincs helye. (1931/1914. Md. IX. 4.) Második fejezet. A szerződések alakja. 960. §. Szerződést rendszerint bármely alakban lehel kölni. Ha a törvény meghatározott alakot szedi meg s az (dak hiá­nyához más jogkövetkezményt nem kapesol. a nem ilyen (dák­ban kötött szerződés semmis. — 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom