Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

A feleségnek joga van a háztartás körébe tartozó ügyekben a férj részére és a férj nevében eljárni Az ebben a jogkörben létesített jogügyleteiről kétség esetében azt kell tartani, hogy a férje nevében létesítette. A feleség ezt a jogot csak férje vagyoni erejének korlátai között gyakorolhatja. A férj a képviselet jogát feleségétől egészen vagy részben el is vonhatja; de egymásközti viszonyukban csak alapos okból. Arra, hogy az egyes ügylet a férj vagyoni erejét meghaladja, vagy hogy a férj a képviselet jogát feleségétől elvonta, harmadik személlyel szemben, akivel a feleség jogügyletbe bocsátkozott, csak annyiban lehet hivatkozni, amennyiben tudott vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudott, erről a harmadik személy a jogügyletbe bocsátkozás idejében 116. §. A feleség köteles a közös háztartásban házi munkát végezni, férjét keresetében közremunkálással támogatni, sőt köteles önállóan is keresni és a házassági terhek viseléséhez egyéb jövedelméből is méltányosság szerint hozzájárulni, amennyiben életviszonyaik mindezt így kívánják. 117. §. A vagyontalan és keresőképtelen, általában az olyan férjet, aki önmagát eltartani nem képes, felesége köteles közös háztartásban társadalmi állásához, de csak a saját vagyonához és keresőképességéhez mérten illendően eltartani. 118. §. Az önhibáján kívül különélő feleségnek a férje az illendő tartást törvényes mértéke szerint közös háztartáson kívül (házon kívül), hónaponkint előre fizetendő pénzbeli járadékban köteles szolgáltatni. A férjet terhelő házon kívüli eltartási kötelezettséget megfelelő hozájárulás fizetésére lehet korlátozni, sőt a férjet e kötelezettség alól egészen fel is lehet menteni, ha mindkét házastárs szükségleteit, valamint vagyoni és kereseti viszonyait figyelembe véve a méltányosság ezt kívánja. Az első bekezdés megfelelően áll a feleséget terhelő eltartási kötelezettségre. Házon kívül csak az élete fentartásához múlhatatlanul szükséges szűkös tartás jár a férjnek, ha a házasság ideje alatt erkölcsileg vétkes magaviseletével maga okozta, hogy eltartásra szorul. Nem követelhet házon kívüli eltartást az a házastárs, aki arra erkölcstelen életmódja vagy a házastársa ellen elkövetett súlyos bántalom miatt méltatlanná vált, hacsak házastársa meg nem bocsátott neki 119. §. Amennyiben a jelen fejezet rendelkezéseiből más nem következik, a házastársat terhelő eltartás kötelezettségére is alkalmazni kell a rokonok eltartására vonatkozó általános jellegű rendelkezéseket (233. §. 3. bekezdése, 237—239. §. 241. §. /. bekezdése). « Hogy miként és mennyiben terheli a túlélő házastárs eltartása a házastárs hagyatékát, erre az özvegyi jog szabályai irányadók. 120. §. A házastársnak joga és kötelessége meghalt há— 135 —