Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

Nőtartás. I. Feltétlen nőtartási kötelezettség. Közös megegyezésen alapuló különélés esetében a férj különélő nejének tartásdíjat fizetni köteles, mert a nő ebben az esetben férje beleegyezésével él külön. (III. 2716/1927. Elvi élü.) II. Érdemetlenség a nötartásra. A kir. Kúria által állandóan követett jogszabály, hogy a férjétől különváltan élő feleséget tartásdíj nem illeti meg akkor, ha a feleség férjes nőhöz nem illő magaviselete folytán a tartásdíjra érdemetlenné válik. Áll pedig ez a jogszabály arra az esetre is, ha egyébként" a különválás ténye egyedül a férj magatartására vezethető vissza és a feleség csak ezután — a különválás után időben — folytat oly magaviseletet, amely őt a tartásra érdemetlenné teszi. (E. fi. 410.) III. Szülő felelőssége nőtartdsért. Kivétel. Ha a férjet az ő szülője előny ígéretével, vagy hátránnyal való fenyegetéssel, avagy fondorlattal bírja reá, hogy feleségét jogos ok nélkül elhagyja, akkor a férjjel együtt a szülő is felelős a nőtartás fizetéseért, hacsak ki nem mutatja, hogy a házasság megkötését ellenezte, illetve amennyiben arról később értesült, azt helytelenítette és az ellenzésre, illetve helytelenítésre a nő előéletére való tekintettel alapos oka volt. (III. 7054/1924.) IV. Elmebeteg férjnek és szülőjének nőtartási kötelessége. A nő tartást kérhet, ha férjének közveszélyes elmebetegsége tette lehetetlenné a házassági együttélést és pedig e tartást nemcsak férjétől, hanem ennek szülőjétől is követelheti, ha ez utóbbi tette lehetetlenné reá nézve, hogy elmebeteg férje mellett megmaradhasson. (III. 5628/1926.) V. idegen nőtartási felelőssége bűncselekményével elvont nőtartásért. Büntetendő cselekményből származtatott kártérítés esetén nem alkalmazhatók a büntetendő cselekménnyel elvont nőtartásdíjra, illetőleg a családjog alapján álló tartásdíjra vonatkozó jogszabályok, hanem ilyen esetben egyedül az a jogszabály nyerhet alkalmazást, mely szerint a jogellenes cselekménnyel okozott kárt a károsító teljes mértékben akként köteles kiegyenlíteni, hogy ennek folytán a károsult ismét abba a gazdasági helyzetbe jusson, amelyben a károsítás bekövetkezte előtt volt. (III. 6840/1927.) VI. Nőtartás mértéke. Ideiglenes nőtartás megállapításánál a nő vagyoni viszonyai és keresőképessége csak annyiban jöhetnek tekintetbe, amennyiben a férj saját és a törvény szerint eltartásra szoruló hozzátartozóinak eltartása van veszélyeztetve (III 7117/1926.) VII. Jogerős járásbírósági nőtartási határozat módosítása a bontóperben. A Pp. 1. §-a második bekezdésének h) pontja és a Pp. 674. §-ának első és nyolcadik bekezdése alapján kifejlődött bírói gyakorlat értelmében az ideiglenes nőtartást tárgyazó per a Pp. 1. §-ának 2. h) pontja értelmében a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik, ha a per megindítása napján a bontókereset még nincs beadva; ebben az esetben a bontóper bírósága a Pp. 674. — 118 —