Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

§-ának utolsó bekezdése értelmében a tartás kérdésében csak a már meghozott jogerős határozatot módosíthatja. (III. 5964/1926.) VIII. Mentesség. A férj mentesül az ideiglenes nőtartás kötelezettsége alól, ha a különélés az ő vétkes magatartására vezethető ugyan vissza, de felesége a különélés alatt olyan viselkedést tanúsított, amely őt az ideiglenes tartásra érdemetlenné teszi. (III. 3824/1923.) IX. Nőtartás beszámításának kizárása. Az életfentartás, tehát felhasználás céljából, e szerint visszaszolgáltatási kötelezettség nélkül adott nőtartásdíjat még beszámítás útján sem lehet visszakövetelni még abban az esetben sem, ha a nőtartásdíj utóbb a felsőbíróság határozatával leszállíttatott. (HL 8651/1927.) Részletek a judika túrából. A nőtartás jogalapja a férj vétkessége vagy a felekkel együttélő hozzátartozók türhetlen bánásmódja. A férj házában élvezett közös lakás is megilleti a nőt. (2088/916. MD. XI. 68.) Ha az id. nőtartási perben a férj ezt nem kifogásolja, úgy ennek befejezése után már nem indíthat külön pert a lakás visszabocsátása iránt, mert ily esetben az a tartási per keretéből kiszakítva már nem ítélhető meg. (800/1914.) Id. nőtartás szovjetházasság esetén is megítélendő, mely marasztaló ítélet hatálya a házasság semmisségének kimondásáig terjed. (MT. VIII. 7.) Az id. nőtartás iránti kérelem a bontóperben bármikor előterjeszthető. A 467/1918. sz. (M. D. XII. 160.) határozat szerint ennek csak a különélés elrendeléséig volna helye és ezután csak mint végleges nőtartási igény nyerhetne elbírálást. Minthogy azonban a végleges nőtartás csak a bontóperben hozott ítélet jogerőre emelkedése napjától illeti meg a nőt (1. fentebb 90. §. után!) ez a per pedig igen hosszú kimenetelű is lehet, a nő a különélés elrendelése után is igényelheti az ideiglenes nőtartást. A férjjel szemben megítéli gyakorlatunk az ideiglenes nőtartást: ha a férj a nőt egész életére munkaképtelenné tette, — ha a nő visszatérését meggátolja (367/914. MD. IX. 88.); a felekkel közös háztartásban élő szülők türhetlen bánásmódja esetén (10.103/1915. MD. IX". 284.); ha az együttélést a férj közveszélyes elmebetegsége tette lehetetlenné (MD. X. 197.); ha a férj a nőtartásra feltétlen kötelezettséget vállalt (443/910. MD. IV. 44.); ha a nő a házasságkötés előtt mástól teherbe ejtve férjét ez iránt megtévesztette, feltéve, hogy a házasságkötés után vétlen (28/1913. MD. VII. 175.); amidőn a nő hisztériás idegrohamában a férj ellen revolveres merényletet követett el (130/911. MD. V. 126.) A férj szülei a férjjel egyetemiég akkor felelősek a nőtartásért, amidőn a szülők részesek a különélést előidéző cselekményben vagy ha a fiú feleségét szülői vagy ezek egyikének beleegyezésével vitte ezek háztartásába és egész tevékenységét ezek gazdaságába fektette be (1914. G. 143. MD. IX. 58.) így: ha a nőt a férjjel egyetértve űzték el a házból (154 913. G. MD. VIII. 8.); ha a fegyházbüntetés előtt álló férj szökését — 119 —