Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

sem követelheti. (420. E. H.) Ilyen eset a kölcsönös hűtlen elhagyás (501/921. MT. II. 95.) és az is, ha az ajándékozás vagyonközösséget létesítő házassági szerződés eredménye. (1313/1927.) Jóhiszemű harmadiktól, akire a megajándékozott a dolgot ingyenesen átruházta, csak értékmegtérítés igényelhető. Erre a követelésre az elévülési határidő a korábbi elutasító ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó. (4424/1916. MD. X. 228.) Perújítás kizárása a vétkesség és nőtartüs kérdésében. A Pp. 682. §-ának első bekezdése értelmében a felbontást kimondó ítélet ellen kizárt perújítás folytán a vétkesség és az ehhez fűződő nőtartás kérdésében minthogy a vétkesség kérdése a bontás kérdésével elválaszthatatlanul összefügg, a HT. rendszerbeliségénél fogva perújításnak helye nincs. (III. 6251/1926.) 90. §. A nem vétkes nőt a vétkesnek nyilvánított férj vagyoni helyzetének és társadalmi állásának megfelelően eltartani köteles, amennyiben ily tartásra a nőnek jövedelme elég- • teleti. A tartás készpénzben előre és rendszerint havi részletekben fizetendő. A tartást a nő kívánságára a férj biztosítani kötejes. Joggyakorlat. Végleges nőtartás kötelező érvényesítése a bontóperben. A végleges nőtartáshoz való jog a házassági kötelékből eredő jog, amelynek hatása a házasság felbontásakor nyilvánul, mivel a házasság felbontásakor válik egyidejűleg érvényesíthetővé. A végleges nőtartás jogi természetében rejlik, hogy — annál a szoros összefüggésnél fogva, amelyben a házasság felbontásával, továbbá a HT. 90. §-ának ama rendelkezésénél fogva, amely szerint a végleges nőtartás kötelezettségének és terjedelmének megállapításánál a vétkessé nyilvánított férjnek a házasság felbontásakor létezett vagyoni helyzete, társadalmi állása és a nem vétkes feleségnek is jövedelme az irányadó — a végleges nőtartási igény, éppen úgy, mint a viszonkereset nélküli vét késség, a íérj nevének a házasság felbontása után viselhetése és a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása iránti kérdés (HT. 85. §. 3-ik bek. 94., 95. §.) magában a házassági bontóperben kerüljön megvitatás, bírói mérlegelés és döntés alá, amikor a bíró abban a helyzetben van, hogy a végleges nőtartás összegének meghatározásánál irányadóul szolgáló körülményeket kiderítse és megállapítsa. Ha tehát a jogerős ítélettel befejezett házassági bontóperben a feleség nőtartási igényt nem támasztott és jogfenntartással nem élt, utólag végleges nőtartási díjat többé nem követelhet. (411. E. H.) Kivétel, vagyis megítélhető a végleges nőtartás akkor is, ha a íérj feleségát e tekintetben megtévesztette vagy tévedésbe tartotta (8414/925. MD. XVIII. 4.); vagy ha a nő a felbontó ítélet jogerőre emelkedése előtt nőtartási keresetet indított. (3290/927.) A végleges nőtartás biztosítása per útján vagy peren kívül követelhető. A biztosítás iránti igény fenntartása felesleges. (1085/19?6 MT VII. 51.) — 112 —