Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

Végleges nőtartás kezdő időpontja a bontó ítélet jogerőre emelke­dése napja, illetve a III. b) ítélet kelte (5477/1916. MD. XI. 49.), mert ily tartás csak a nem vétkes nőt illeti meg, a vétkesség pedig — a Kúria ítéletének indokai szerint csak a végítéletben nyerhet megállapítást Nem követelhet nőtartást: a vétkesnek nyilvánított nő. így pl. az, aki a férjes nőhöz nem illő magaviseletet tanúsít. (410. E. H.) A végle­ges nőtartás el is vonható érdemetlenség címén, ha a nőnek házas férfi­vel folytatott viszonyából gyermeke született. (6870/1928. I. II. II. 1368.) 91. §. A kiszabott tartás felemelésének van helye: a) ha a szükséges tartás sem volt a férj vagyoni hely­zete miatt megállapítható, és ez időközben megjavult; b) ha a tartás megállapításánál a nőnek oly jövedelmei vétettek számításba, melyektől később önhibáján kívül elesett. 1912 : L1V. (Ppé.) 3. §. /. bek. A Pp. életbelépésével hatá­lyukat vesztik mindazok a jogszabályok, amelyek a polgári perrendtartásban vagy a jelen törvényben szabályozott kér­désekre vonatkoznak. A szolgáltatás jogerős ítéletben megállapított mennyiségé­nek vagy tartamának megváltoztatása iránti kereset. 1911: l. 413. §. Ha a fél a 131. §. alapján az ítélet hozatala után lejáró szolgáltatás teljesítésére jogerős ítélettel köteleztetett és azok a körülmények, amelyek alapján a bíróság a szolgálatás mennyiségét vagy tartamát megállapította, lényegesen meg­változtak, az érdekeltek bármelyike az előbbi per bíró­ságánál keresetet indíthat a szolgáltatás megállapított mennyiségének vagy tartamának megváltoztatása iránt. — A körülmények változása csak annyiban vehető figyelembe, amennyiben oly időben állott be, hogy a keresetet indító fél azt az előbbi perben már nem ér­vényesíthette. A korábbi ítéletet csak az új per megindításá­nak időpontjától kezdődő hatállyal leh^t megváltoztatni. Joggyakorlat. A Pp. 413. §-ának általános rendelkezése ha­tályon kivül helyezvén a H. T. 91. §-ának a végleges nőtartásdíj leszállításának kizárására vonatkozó különös rendelkezését, a férj a tartásdíj leszállítását kérheti abban az esetben, ha a nőtartás­díj fizetésére vonatkozó egyesség ellenkező kikötést nem tartal­maz és ha a férj vagyoni helyzete időközben lényegesen rosszab­bodott, vagy a nő olyan állandó jövedelemre tett szert, amely­nek figyelembevételével az egyességgel megállapított összeg az illő életmód biztosítására szükséges tartásdíjjal szemben arány­talanul magas. (III. 8444/1927. Elvi élü.) Jegyzet. A H. T. 91. és a Pp. 413, §-ának viszonya. Végleges nőtar­tási díj leszállítása. A H. T. 91. alapján a férj a tartásdíj leszállítását nem igényelhetné, ellenben annak örökösei a H. T. 92. §-a alapján eziránt felléphetnek. A Kúria 181/1918. sz. ítéletének indokaiban ki­emelte, hogy a H. T. 91. §-ának a végleges nőtartási djra vonatkozó rendelkezése egybevetve a Ppé. 3. §-ának azzal az intézkedésével, hogy a Pp. életbelépésével hatályukat vesztik mindazok a jogszabályok, amelyek a Pp.-ban szabályozott kérdésekre vonatkoznak, a H. T. 91.

Next

/
Oldalképek
Tartalom