Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

2. A háborúban, illetve hadi szolgálatban elhalt egyének halálesetének házassági ügyben való igazolása tekintetében a Í2322—1916. I. M. sz. rendelet (I. K. XXV. évi. 119.) intézkedik. Joggyakorlat. Perjogi részletek. 1. Házassági bontó perekben a bíróság hivatalból bontó okot nem állapíthat meg. Ebből kiindulva, ha a fél által több bontó ok megállapítása céljából felhozott tényeknek nem mindegyikét fogadta el az alsóbíróság bontó okul és ez ellen a fél jogorvoslattal nem élt, a felsőbíróság az alsóbírósag ítéletében bontó okul el nem fogadott * tényekre bontó okot hivatalból nem állapíthat. (4. E. H.) 2. Fő- és mellékbeavatkozás. A személyi állapotot tárgyazó perekben szabatosan meg van határozva, hogy ezekben a perekben kik vehetnek részt, miáltal ezekben a perekben a fő- és mellékbeavatkozás köre is szűkebbre szorul. (IU. 5469/1928.) 3. Üj kereset a fellebbezési eljárásban. Házassági bontókereset mellett a fellebezési eljárásban megtámadási kereset nem indítható, mert ez a Pp. 188. §-a értelmében csak az elsőbíróság előtt érvényesíthető. (III. 9375/927—928. IV. 17. J. H. II. 690.). 4. Kötelező ügyvédi képviselet. A Pp. 642., 643. és 96. §-ainak egybevetett rendelkezései szerint az ügyvédi képviselet a házassági perekben is kötelező. Az állandóan követett bírói gyakorlat az ügyvédi képviselet nélkül személyesen eljáró alperesnek (de csakis ennek) házassági perbeli cselekményeit csakis abban az esetben tekinti joghatályosaknak, ha ezeket kizárólag a házasság fenntartása érdekében védekezésül teljesíti, a házasság felbontását célzó vagy más támadó jogcselekményeknél, valamint a perorvoslatoknál azonban az ügyvédi képviseletet mellőzhetetlennek tartja. Ennélfogva azokat a jogcselekményeket, amelyeket a fél kötelező ügyvédi képviselet esetében is személyesen végezhet, a házassági perben álló felek személyesen csakis akkor láthatják el joghatályosan, ha ezzel nem a házassági kötelék megsemmisítését, érvénytelenítését, vagy felbontását, hanem a házassági kötelék fenntartását célozzák. (III. 4860/1927.) 74. §. Megszűnik a házasság az által is, hogy az egyik házastárs a másiknak holttányilvánítása után házasságot köt, kivéve, ha az új házasságot megkötő felek egyike a házasságkötéskor tudta, hogy a holttányilvánított él, vagy ha az új házasság egyéb okból semmis. 75. §. A házasság csak bírói ítélettel és csak a 76—80. §-okban foglalt okokból bontható fel. 76. §. A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kinek házastársa házasságtörést vagy természet elleni fajtalanságot követ el, avagy tudva, hogy házassága még fennáll, új házasságot köt. Bírói gyakorlatunk házasságtörés alatt csak azt az esetet érti, amidőn az együttélés alatt idegennel elkövetett nemi közösülés oka a különélésnek, míg a különélés idejében ily cselekmény önálló — 102 —