Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)
bontó ok gyanánt nem szerepelhet, hanem legfeljebb a HT. 80. §-ának c) pontja alá esik. (2857/1912, III. 1512/1918.) Ide vont a Kúria a férj bevonulása alatti gyermekszülést, ha a nő a fogamzás idejében férjével nem érintkezett. (III. 1542/1921. MD. II. 136.) 77. §. A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kit házastársa szándékosan és jogos ok nélkül elhagyott: a) ha a házassági életközösséget megbontó házasfél a házastársának elhagyásától számított hat hó elteltével bírói határozattal az életközösség vissszaállítására lett kötelezve és e határozatnak a bíróilag megszabott határidő alatt tigazolatlanul eleget nem tesz; b) ha a házassági életközösséget megbontó házasfél, kinek tartózkodási helye legalább egy év óta ismeretlen, az életközösségnek egy év alatt leendő visszaállítására bírói hirdetmény útján felhívatott és e felhívásnak igazolatlanul eleget nem tesz. Joggyakorlat. 1. Kiengesztelési kötelesség. Az állandó bírói gyakorlatban kifejezésre jutott anyagi jogszabály szerint a házassági életközösséget szándékosan és jogos ok nélkül megszüntető házastárs rendszerint nincs ugyan elzárva attól, hogy a fi. T. 77. §. a) pontja alapján az abban meghatározott tartalmú határozat kibocsátása végett a bírósághoz forduljon; ez a rendszerinti jogosultsága azonban ahhoz az elengelhetétlen előfeltételhez van kötve, hogy előzően a további különélésnek jogtalan jellegét a maga részéről a bíróságon kivül megszüntesse azzal a tényével, hogy vétlen házastársához békítően közeledve, öt kiengesztelni és a házassági életközösség visszaállítására őszinte és komoly célzattal magánúton reábírni igyekezzék és ezeknek megtörténtétől kezdve a Ht. 77. §. a) pontjában megszabott hat (6) hónap sikertelen eltelését bevárja. (406. E. H.) 2. Kiengesztelés visszautasítása. Az állandó bírói gyakorlat szerint az a házastárs, aki az életközösséget szándékosan és jogos ok nélkül szakította meg, rendszerint nincs elzárva attól, hogy a H. T. 77. §-a alapján a házasság felbontását kérhesse, ha békítően közeledve a másik házastárshoz, utóbbit komolyan kiengesztelni és az életközösség visszaállítására reábirni törekszik, — és ha ennek sikertelenségétől számított hat hó elteltével szorgalmazza bírói meghagyás útján az életközösség visszaállítását. Forognak fenn ugyanis esetek, amidőn azok körülményeire való tekintettel az elhagyott házasíéi az ilyen kiengesztelő közeledésre nem zárkózhatik el a kibéküléstől és az életközösség visszaállításától, mert különben különélése jogosulatlanná válik. Ez a kivételes szabály azonban nem nyerhet alkalmazást akkor, ha az elhagyó házastárs a másikkal szemben oly háztartási kötelességszegést követett ei, amelyet utóbbi e sértés súlyosságánál fogva az élet közönséges felfogása szerint megbocsátani nem tartozik. (III. 6724/1923. sz. Elvi élű.) 4. Visszaállítási határidő letelte. A bírói meghagyásban megszabott határidő eredménytelen elteltével az elhagyott házasházastárs a hozzá visszatérni szándékozó házastársát vissza— 103 —