Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

67. §. A megtámadható házasságot megtámadás esetében is megszűnése előtt érvényesnek kell tekinteni mindaddig, míg a megtámadási perben érvénytelennek nem lett nyilvánítva. A megtámadható házasságot megtámadása esetében megszűnése vagy érvénytelen nyilvánítása, avagy bejelentéssel történt megtámadás után, úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. 68. §. A megtámadás, amíg a házasság meg nem szűnt, keresettel, esetleg viszonkeresettel, a házasság megszűnése után a bírósághoz intézett bejelentéssel történik. A keresettel vagy viszonkeresettel történt megtámadást csak a házasság megszűnéséig lehet visszavonni. A bejelentés visszavonása hatálytaln. 69. §. A házastárs házasságát csak maga támadhatja meg: a törvényes képviselőt e jog nem illeti, Cselekvőképességében korlátolt házastárs a megtámadási perben perképes. Ha a házastárs a 7. §. ellenére kötött házasság esetében a kir. ügyésztől indított per folyamán fejlett korát eléri, avagy a 8. §. ellenére kött házasság esetében a gyámhatóságtól indított per folyamán teljeskorúvá lesz, a per úgy, amint van, reá száll át. 70. §. A 49. és 50. §-ok rendelkezései a megtámadási perekre megfelelően alkalmazandók. 71. §. A házasság megszűnése után bárki érvényesítheti a házasság érvénytelenségétől függő jogait. A jogerős ítélet csak a perben állókkal szemben hatályos. 72. §. A 98., 101—103. §-ok rendelkezései a házasság ér vénytelenségét tárgyazó perekre megfelelően alkalmazandók. Semmiségi vagy a kir. ügyész által indított megtámadási perekben a bíró a házastársak különélését a kir. ügyész indítványára vagy hivatalból is elrendelheti. V. FEJEZET. A házasság megszűnése. 73. §. A házasság megszűnik: a) az egyik házastárs halálával (74. §.); b) bíród felbontással. Holttányilvánítás esetében az a vélelem irányadó, hogy a holttányilvánított nem élt tovább annál az időpontnál, amely az ítéletben elhunyta napjául van állapítva. Jegyzet. 1. A tanácsköztársaság idejében a rendes bíróságok működésének szünetelése alatt felbontott házasságokat, még ha a bontás a házasfelek közös megegyezése alapján történt is, — 4038—1919. M. E. számú rendelet 4. §-a értelmében fennállóknak kell tekinteni, ha csak a házasság új házasság kötésével vagy a törvény értelmében egyéb okból meg nem szűnt. Ha azonban az ilyen felbontás közös megegyezés alapján történt és a házasfelek állandóan különválva éltek, ezen az alapon bármelyik házasfél 1920. ápril 13-ig a kölcsönös hűtlen elhagyás miatt kérhette házasságának bírói felbontását. (5166/1919. M. E.) — 101 —