Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)
— szöveges zeneműnek előadásához a szerzőket egymással szemben megillető jogok sérelme nélkül elég a zeneszerző beleegyezése. 54. §. A 2—9. §-ok rendelkezéseit a 49—61. §-okban említett müvek nyilvános előadására is kell megfelelően alkalmazni. 55. §. A nyilvános előadás jogának tartamára nézve a 11—17. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően és az alábbi két bekezdésben foglalt kiegészítéssel alkalmazni. Álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül szerzett müvek, ha első nyilvános előadásuk idejekor még nem jelentek meg, az első nyilvános előadás naptári évének lefolyásától, a hátrahagyott müvek pedig a szerző elhalálozása naptári évének ieíolyásától számított ötven évig részesülnek a jogosulatlan előadás ellen védelemben. De ha az álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül szerzett mü szerzője vagy annak jogutóda az ötvenévi határidő alatt a szerző nevét beiktatás végett bejelentette (43. §.), vagy ha ugyanazon idő alatt a mü a szerző neve alatt jelent meg, a védelmi idő a 11., 12. és 14. §. szerint számíttatik. 56. §. Még meg nem jelent, de már nyilvánosan előadott színmüvek,zenés színmüvek és zenemüvek szerzőiének az ellenkező bebizonyításáig az tekintendő, aki az előadást hirdető jelentésben, mint szerző megneveztetett. 57. §. Aki a szerző beleegyezése nélkül oly müvet, amely a 49—51. §-ok rendelkezései alá esik, vagy ily műből egyes részeiket szándékosan vagy gondatlanságból nyilvánosan előad vagy előadat, a sértettnek a 18. §. értelmében kártérítéssel tartozik és vétség miatt a 18. §-ban meghatározott büntetéssel büntetendő. 58. §. A 18. második bekezdésének, a 19—21. §-oknak, továbbá a 23. és 24. §-nak rendelkezéseit a nyilvános előadásra vonatkozó szerzői jog bitorlásának esetében is kell megfelelően alkalmazni. 59. §. A 25—36. §-oknak és a 38—-44. §-oknak rendelkezéseit a 49—51. §-okban említett müvek nyilvános előadására is kell megfelelően alkalmazni. Joggyakorlat. I. Szöveges zenemű előadási jogúnak megszerzése. Kuplék előadásához elegendő a zeneszerző beleegyezése (VI. 5440—1910. Gr. XII. 338.); de ha ez meg nem szerezhető — mert pl. a zeneszerző ismeretlen helyen tartózkodik —, a szöveg szerzőjének beleegyezésével is előadható. (VI. 6290—1908 MD II. 148.) II. Színmüvek szerzői jogának bitorlási esetei. 1. színmű filmre alkalmazása és előadása (IX. 7214—1916. MD. XI. 161.); 2. színdarab előadási jogának nem a szerzőtől — pl. a színdarabok eladásával foglalkozó cégtől — megszerzése az erre irányuló jogosultság vizsgálata nélkül. (IX. 1124—1915. MD. IX. 289.) III. Meghatározott területre gyakorolhatólag átruházott szerzői jog. Bizonyos területre korlátozottan átruházott színmű előadási joga a szerző jogutódának jogát a megszabott területre kizárólagossá teszi. (K. P. IX. 4902—1916. MD. XI. 60.) — 70 —