Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

NEGYEDIK FEJEZET. — A KÉPZŐMŰVÉSZET ÉS AZ IPARMŰVÉSZET ALKOTÁSAI. 60. §. A képzőművészet — rajz, festés, építészet, szobrászat, metszés, kőnyomás stb. — alkotásainak egészben vagy részben többszörösítésére, közzétételére, forgalombahelyezésére és mechanikai vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű bemutatására a jelen törvényben meghatározott védelmi időn belül (11—17.§-ok) a mü szerzőjének van kizárólagos joga. Többszörösítésnek kell tekinteni az utánképzést, építészeti müveknél pedig az utánépítést is. 61. §. A képzőművészet alkotásainak többszörösítése, közzététele, forgalombahelyezése vagy pedig mechanikai vagy optikai készülékek segélyével üzletszerű beműtatása, ha a szerző beleegyezése nélkül történik, a szerzői jog bitorlásának tekintendő. 62. §. Nem tekintendő a szerzői jog bitorlásának: 1. oly egyes másolatoknak ingyenes előállítása, amelyek nem terjesztés céljából és nem építés útján készültek; az ilyen másolatokon azonban az eredeti mű szerzőjének jegyét, nevét vagy nevének kezdőbetűit használni, továbbá ilyen másolatokat nyilvánosan kiállítani vagy üzletszerűen használni a 18. §-ban megállapított következmények terhe alatt tilos; 2. utcákon, köztereken és a közönség részére nyitva álló más helyeken a szabadban maradandólag felállított műveknek — még pedig ily építészeti művek pusztán külső látóképének — többszörösítése rajz, festés, metszés, kőnyomás vagy fényképezés útján; 3. már megjelent vagy maradandólag nyilvánosan kiállított egyes művek hű többszörösítésének csupán a szöveg értelmezése végett, a cél által indokolt terjedelemben felvétele olyan nagyobb munkába, amely tartalma szerint önálló tudományos vagy ismeretterjesztő írói műnek tekinthető, avagy olyan gyűjteménybe, amelyet többek műveiből kizárólag iskolai használatra szerkesztettek, ha az ismert forrást és a művön esetleg megjelölt szerzőt világosan megnevezték; e megnevezés elmulasztása esetében a 23. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; 4. már megjelent, vagy maradandólag nyilvánosan kiállított egyes művek hű többszörösítésének mechanikai vagy optikai készülékek segélyével bemutatása tudományos, ismeretterjesztő vagy iskolai célokra történő előadások keretében, az előadás tárgyának szemléltetése céljából. 63. §. Ha a szerző valamely művét másnak tulajdonába bocsátja, ezzel a szerzői jog átengedettnek nem tekintetik. Joggyakorlat. A mű tulajdonának átruházásával nem' száll át a vevőre az utánképzés joga. (V. 4923-—1911. MD. VI. 160.) 64. §. Megrendelt arcképek és szoborképmások tekintetében a 60. §-ban meghatározott valamely jog gyakorlásához szükséges a megrendelő beleegyezése is; a műnek nem üzletszerű célra hü többszörösítésére a megrendelő a szerző beleegyezése nélkül is jogosítva van. 65. §. A jelen törvény 1. §-ának második és harmadik bekezdésében, 2—6. §-aiban, 8. §-ában és 11—14. §-aiban foglalt'rendel— 71 —