Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)
egyes kisebb zenemüveknek vagy zenemüvek egyes kisebb részeinek a cel által indokolt terjedelemben íelvétele olyan nagyobb munkába, amely tartalma szerint önálló tudományos műnek tekinthető, avagy olyan gyűjteménybe, amely többek műveiből kizárólag iskolai használatra szerkesztetett, ha a forrás és a benne esetleg megjelölt szerző világosan meg van nevezve. E megnevezés elmulasztása esetében a 23. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A szerzői jog bitorlásának nem tekintendő továbbá valamely megzenésített Kisebb verses műnek vagy nagyobb verses mű egyes kisebb részeinek nyilvános zenei előadás alkalmára kizárólag a hallgatóság használatára műsorral kapcsolatban hangjegyek nélkül való többszörösítése, közzététele és forgalombahelyezése. 48. §. A 11—14. §-oknak rendelkezéseit a zenemüvekre is megfelelően alkalmazni kell. Joggyakorlat. Bitorlás a zeneműveknek bármily módon — pl. fonográf-hengereken vagy ariszton-lemezeken — való többszörösítése vagy forgalomba helyezése. (56. E. H.) Vendéglős és kávés felelőssége zenekar jogosulatlan előadásáért. A m. kir. Kúriának 18. sz. jogegységi döntvénye szerint kávéházi vagy vendéglői helyiségben előre megállapított műsor nélkül játszó zenekar (cigányzenekar) által jogosulatlanul eszközölt előadás esetében az illető kávés vagy vendéglős azon az alapon, hogy a zenekart játszásra felfogadta, a szerzői jog bitorlása miatt büntethető és kártérítésben marasztalható. Szerzői jog kihalása zeneműnél. A mű közzététele előtt már közszájon élő műdal szerzői joga elenyészik. (K. P. VI. 4013—1914. MD. V. 103.) HARMADIK FEJEZET. — SZÍNMÜVEK, ZENÉS SZÍNMÜVEK ÉS ZENEMÜVEK NYILVÁNOS ELŐADÁSA. 49. §. Színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadására a jelen törvényben meghatározott védelmi időn belül (55., 11—17. §-ok) a szerzőnek van kizárólagos joga. 50. §. Némajátékokat és koreográfiai műveket minden vonatkozásban, tehát nyilvános előadásuk kizárólagos joga tekintetében is, tartalmuk szerint vagy színműveknek vagy zenés színműveknek kell tekinteni. 51. §. A 8. §-ban felsorolt művek nyilvános előadására, amenynyiben azokat színműveknek, zenés színműveknek vagy zeneműveknek lehet tekinteni — a felhasznált eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül — szintén e művek szerzőjének van kizárólagos joga. 52. §. A nyilvános előadás joga kiterjed a 6. §. 9. pontjában említett mechanikai előadásra is. 53. §. Ha a műnek több szerzője van, a nyilvános előadás joga tekintetében az 1. §. második és harmadik bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy — zenés színművek kivételével — 69 —