Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

Vezetéknév megváltoztatása. /. Vitézi név. A 6650/1920. M, e. sz. r. 10. §-ának ut. bek, alapján az Országos Vitézi Szék által megállapított szervezési szabályok 7. §-ának rendelkezéséhez képest a nem magyar hangzású nevű folyamodóknak családi nevük magyar hangzású névre változtatását kell kérniök. A névváltoztatás engedélyezését az Országos Vitézi Szék viszi keresztül. A név írásmódját a belügyminiszter engedélyezi. II. Névmagyarosítás. Erre vonatkozólag belügyminiszteri rendeletek intézkednek. Ezek: A 9686/1870. B. M. r. a vezetéknév átváltoztatásáról, mely előírja, hogy a születési anyakönyvi kivonat a névváltoztatási kérvényhez csatolandó. Elrendeli továbbá a netáni nemes származásnak törvényhatósági bizonyítvánnyal való bizonyítását és a névváltoztatási kérvények szolgálati úton leendő felterjesztését. (R. T. 1870. évf. 223. lap.) — A 84.829/1896. B. M. sz. rendelet elengedi az illetőség bizonyítását. (R. T. 1896. évf. 228. lap), a 121.190/1897. B. M. sz. rendelet pedig a névváltoztatási kérvények kötelező hatósági véleményezését. (R. T. 1897. évf. 959. lap.) — A 73.372/1900. B. M. sz. rendelet megengedi, hogy a családi nevet nem viselő anya házasságon kívül született gyermekének névváltoztatásánál követett gyakorlati elveknek megfelelően magyar hangzású nevet választhasson. (R. T. 1900. évf. 54. lap.) — A 89.289/1900. B. M. sz. rendelet meghagyja, hogy a nem tényleges állományú katonai legénység névváltoztatása a nyilvántartásban szükséges helyesbítések végett az illetékes sorozó járási tisztviselőkkel, illetve a katonai hatóságokkal közöltessék. (R. T. 1900. évi. 283. lap) A névváltoztatást a belügyminiszter engedélyezi. Az eziránti kérvény a törvényhatóság első tisztviselőjénél adandó be, aki azt véleményes jelentésével együtt a belügyminiszterhez terjeszti fel. A közalkalmazottak szolgálati úton terjesztik elő kérelmeiket. Uj név gyanánt nem választható: a helységnévből képzett családi név (pl. Váci, Győri); régies (archaisztikus) alakú családi név (Kedvesi, Vámosi); 3. nemesi családi név: a mai írásmódnak megfelelő alakban sem (pl. Ötvös, Almási); 4. közéleti nagyságok nevei. A névváltoztatásra vonatkozó szabályok a belügyminisztérium gyakorlatában fejlődtek ki. (Blaha Sándor belügyi államtitkár: Közigazgatási Kis Lexikon a Pallas 1929. évi kiadásában. A részleteket lásd ugyanott.) ///. Katonai jegyesek kivételes névviselési joga. Erről a 3097/1917. M. E. sz. rendelet intézkedik, mely szerint oly nő kérelmére, aki jegyese volt a harctéren elesett vagy az ott szerzett sérülés vagy betegség következtében meghalt katonai egyénnek (1380—1915. M. E. sz. r. 3. §-a), a belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve megengedheti, hogy a nő a meghalt katonai egyén nevét akként viselje, mintha felesége lett volna, feltéve, hogy a meghaltnak kimutathatóan komoly szándéka volt vele házasságot kötni s ennek nem állott volna útjában valamely elháríthatatlan házassági akadály, a névviselés megengedése pedig a meghalt iránti kegyelettel a közerkölcsiség szempontjából nem ellenkezik. Kiskorú nő kérelméhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Ugyanígy viselheti az előbb említett katonai egyén nevét királyi kegyelemmel törvényesített gyermekének anyja is, ha neki ezt a királyi kegyelem külön megengedte. A nőnek a megengedett név— 59 —