Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

viselés jogán felül nincs igénye a házasságkötésből folyó egyéb jogokra. Az engedélyt a nő szü'etési anyakönyvében fel lehet jegyezni. (Id. r. 1-2. §§.) /V. Természetes atya nevének viselése kommün alatti bejegyzés alapján. A házasságon kívül született gyermek atyja nevének az anya­könyvbe az 1919. évi március hó 26. napja után történt bejegyzését, amennyiben az atya nevét oly elismerés alapján jegyezték be, melyet az élőszóval közhatóság előtt vagy közokiratban avagy hitelesített magánokiratban tett, joghatásában olyannak kell tekinteni, mintha azt az 1894:XXXIII. tc. 41. §-a alapján jegyezték volna be. Az atya nevének az anyakönyvbe minden más alapon történt bejegyzését hivatalból vagy bárki kérelmére törölni kell. A törlésre az 1904:XXXVI. tc. 18. §-át kell megfelelően alkalmazni. (4038/1919. M. E. r. 6. §.) 1321. évi LIV törvénycikk a szerzői jogról. Életbelépett 1921. évi december 31-én. Első Fejezet. (írói müvek.) 1. A szerzői jog tartalma. 1. §. Írói mü többszörösítésére, közzétételére és forgalomba­lielyezésére a jelen törvényben meghatározott védelmi időn belül (11—17. §-ok) a szerzőnek van kizárólagos joga. Ma a műnek több szerzője van és az egyes szenzők részei el nem különíthetők, ellenkező megállapodás hiányában a mü többszörösítéséhez, közzétételéhez és forgalombahelyezéséhez va­lamennyi szerzőtárs belegyezése szükséges. Ha a szerzők részei elkülöníthetők, az elkülöníthető részek mindegyikének többszörösítéséhez, közzétételéhez és forgalomba­helyezéséhez az illető rész szerzőjének beleegyezése szükséges. 2. §. Adalékokból vagy több műből szerkesztett gyűjte­ményes műre, mint egységes egészre nézve a szerkesztő — a gyűjteménybe felvett egyes adalékok vagy müvek szerzőjét meg­illető jogok sérelme nélkül — a szerzővel egyenlő védelemben részesül. Joggyakorlat. Gyűjteményes müveknél a törvény védi a szerkesztő jogát az egész műre, az egyes adalékok szerkesztői­nek, saját szerzői jogát pedig az egyes adalékok tekintetében. (VI. 3338—1910. MD. V. 16.) A Közgazdasági lap és könyvkiadó r. t. budapesti bej. cég kiadásában megjelent „Részvényesek kalendárioma" a részvény­jog gyakorlása céljára készült olyan összefoglaló kimutatás, amelynek elkészítése önálló szellemi munka eredménye s mint ilyen, olyan irói műnek tekintendő, amely az 1921 :LIV. t.-c. ren­delkezései értelmében jogi védelemben részesül. (I. 608/925. Elvi élü.) 3. §. A szerzői jog élők között vagy halál esetére, korlát­lanul vagy korlátozva átruházható. Átruházás hiányában a szer­zői jog a törvényes örökösökre száll. A szerzői jogot jövőben alkotandó műre nézve is át lehet ruházni. Az olyan szerződést azonban, amellyel a szerző szer­— 60 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom