Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)
teljesen megfelelnek és az egyesület azoknak csak jelentéktelen kis részeit módosítja, az alapszabályok teljes átszövegezése helyett a módosításokat kivételesen függelékbe is lehet foglalni. Ebben az esetben az idézett rndelet II. Rész B) pont 1. alpontjában megkívánt négy, illetőleg öt teljes szövegű alapszabálypéldány helyett csakis az új szöveget feltüntető függelék négy, illetőleg öt példányát kell felterjeszteni. A függelékben meg kell jelölni az egyesület teljes címét, a módosított alapszabály láttamozásának keltét és számát és azt, hogy az új szöveg a .régi alapszabályok hányadik §-a (pontja stb.) helyébe lép. önként értetődik, hogy amennyiben utóbb az ilyen függelék módosítása vagy kiegészítése válik szükségessé, a2t nem lehet újabb! függelékpótlásokkal módosítani vagy kiegészíteni, hanem ilyen esetekben a régi függeléket teljes szövegében hatálytalanítani kell és helyébe egészen új, teljes szövegű függelékbe kell foglalni mindazt a rendelkezést, amit az egyesület érvényes alapszabályaink módosítására vagy pótlására meg kíván állapítani. Vagyis az egyes függelékek egymásnak kiegészítő részei nem lehetnek, hanem csujpán közvetlenül a láttamozott alapszabályok kiegészítését képezhetik. A B) pont 2., 3. és 4. alpontjaiban említett mellékletek csatolására vonatkozó rendelkezések változatlanok maradnak. Egyes konkrét ügyekben felmerült kétségeknek a jövőben való elkerülhetése végett közlöm, hogy hivatali elődömnek fentebb hivatkozott 77.000—1922. B. M. VH/a. számú rendelet a külön törvény alapján létesült egyesületekre (társulatokra stb.) nem terjed ki, azok továbbra is az illetékes szakminiszter főfelügyelete alatt maradnak és azokra a rájuk vonatkozó külön jogszabályok érvényesek. Ilyen külön törvény alapján létesült egydsületek (társulatok stb.) többek között: a) a kereskedelmet szabályozó 1875:XXXVII. tc. 61—257. §-aiban említett kereskedelmi társaságok; b) az ipart szabályozó 1884:XVII. tc. 122—148. §-aiban foglalt ipartestületek, valamint ugyanazon tc. 149—154. §-aiban foglalt ipartársulatok; c) a vízjogról szóló 1885:XXIII. tc. 68—141. §-aiban foglalt víztársulatok; d) a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894 :XII. tc. 2—11. §-aiban foglalt, a nyomásos gazdálkodásra alakult közbirtokosságok; e) az 1898 :XIX. tc. 25—56. §-aiban foglalt erdei közbirtokosságok és volt úrbéres közösségek; f) az 1898:XXIII. tc.-ben foglalt gazdasági és ipari hitelszövetkezetek; g) az osztatlan közös legelőkről szóló 1913 :X. tc. 1—64. §-aiban említett és az osztatlan közös legelők kezelésére alakult társulatok; h) a vasúti szolgálati rendtartásról szóló 1914.XVII. tc. 29. §-ában említett, a vasútigazgatást érintő egyesületek stb. E rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg a hasonló tárgyban kibocsátott 193.100—1922. B. M. VH/a. számú rendeletem hatályát veszti. Budapesten, 1923. évi január hó 31-én. — 52 —